A közúti áru- és személyszállító vállalkozások működését veszélyezteti a dízelár drasztikus megugrása. A közel-kelti fegyveres konfliktus a globális kőolaj-kitermelés 20-30 százalékának elérhetőségét tette bizonytalanná, a januárban 56 dolláros hordónkénti Brent-ár átlépte a 80 dollárt, és a 100-120 dolláros szint sem kizárt. A krízisre a hazai árak is reagáltak: másfél hét alatt csaknem 30 forinttal emelkedett a gázolaj ára, és további drágulásra kell számítani. A költségnövekedés a legrosszabb pillanatban éri a magyar fuvarozókat: az alágazat jövedelemtermelő képessége harmadik éve nulla közeli, vagy negatívba fordult – írta közleményében a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete.

A közel-keleti olaj tartós kiesése a dízelár jelentős, akár 50-60 százalékos emelkedését hozhatja.

A költségek ilyen mértékű növekedése nem finanszírozható tovább fuvardíjemelés nélkül.

Az autóbuszos személyszállító és közúti árufuvarozó vállalkozások kétharmadát tömörítő két meghatározó szakmai szervezet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete - NiT Hungary számítása szerint legalább 10-12 százalékos azonnali díjemelésre van szükség a vállalkozások jövedelemtermelő képességének, és az ellátási lánc stabilitásának fenntartása érdekében.

Az alágazatot sújtó lejtmenet 2023. óta tart: a Közúti Fuvarozói Árindex friss adatai szerint már a kilencedik egymást követő negyedévben hiányzik a nyereség a szektorból, ami a beruházások elmaradását, a kapacitások csökkentését és a vállalkozások számának visszaesését vonja maga után.

Az MKFE és a NiT Hungary felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a gázolaj árának emelkedését – akár átmeneti –, de azonnali intézkedésekkel kell kompenzálni:

  • kivezethető a kiskereskedelmi adó és az olcsóbb ural olajra kivetett extraprofit-adó,
  • és Magyarország időszakos felmentést kérhet az EU-tól a jövedékiadó-visszaigénylés mértékének emelésére.

Ezzel biztosítható a kereskedelmi gázolaj vásárlók részére a február eleji árszint. Az érdekképviseletek szerint ez nemcsak az ellátási lánc stabilitását, a kapacitások megtartását biztosíthatja – megelőzve a magyar vállalkozások csődjét –, hanem visszafoghatja a költségnövekedés inflációgerjesztő hatását is.