A KSH által frissen publikált novemberi kereseti adatokból az látszik, hogy napi árfolyamon számolva a magyar nettó átlagbér első alkalommal érte el a kerek 1000 eurós szintet. Mondhatnánk, hogy ez csak egy szám, ám amennyiben a bérfelzárkózási statisztikákat nézzük, kitüntetett szerepe van.

Régiónk országai egymás után érik el és lépik át ezt a szintet, csökkentve a lemaradást a nyugat-európai országok jellemzően 2-3000 euró közti szintjeihez képest.

Átlagbér-emelkedés, forinterősödés

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagbér novemberben 387 800 forint volt, ami már önmagában is nagyjából eléri a szintet a legutóbbi forinterősödést követően, azonban ez az adat a közmunkát is tartalmazza, márpedig a munkaerőpiac reális állapotáról ennek kiszűrésével kapunk képet.

A bruttó adatoknál ezt meg is teszi a KSH, a nettónál azonban ránk marad a számolás: nagyjából 395 ezer forintot kapunk. Ez pedig már stabilan eléri az 1000 eurót.

Térségünk felzárkózó országai közül (az egyszerűség kedvéért az 1990 előtti kommunista rendszerű országokat soroljuk ide) van kettő, amelyik már régebben átlépte a szintet: Szlovénia és Észtország.

Őket később a velünk lakosságszámban összemérhető Csehország követte, ahol most 1300 euró az adat. Lengyelország, Litvánia és Lettország a közelmúltban lépte át a szintet, Szlovákiában pedig az ottani statisztikai hivatal adata szerint 978 euró az adat, vagyis közelíti a szintet.

Akikhez felzárkóznánk, és akiket előzünk

A felzárkózás szempontjából célországnak tekintett Németország adata 2600 euró, Ausztriában ugyanez 2800, Franciaországban 2300, Belgiumban 2150 euró.

Így azt mondhatjuk, hogy átlagában az adott országok szintjének 40 százalékához közelítünk, az 1700-1800 eurós spanyol és olasz adatok esetében már 60 százalék fölötti a mérték.

Két ország van, amely esetében reális, hogy a közeljövőben utolérjük és megelőzzük őket: Görögország és Portugália.