A második Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülésekor átalakította az adópolitikát - a gazdaságpolitikát akkor irányító Matolcsy György elképzelései szerint. Az új célkitűzés az lett, hogy a jövedelmekkel szemben a fogyasztást adóztassák.

A 2019-es részletes költségvetési tavalyi számok ismeretében ez a terv részlegesen teljesült: a fogyasztási adóbevételek az egekbe szöktek, ám a jövedelem-típusúak is - legalábbis a lakosságnál. A cégek jövedelmeit terhelő adók ugyanakkor reálértéken gyakorlatilag szinten maradtak, egyes befizetéseik, például a társasági adóbevételek pedig még csökkentek is 2010-óta - írta a napilap.

Kapcsolódó

Tavaly a Pénzügyminisztérium adatai szerint alig 303 milliárd forintnyi társasági adót fizettek be az arra kötelezett, illetve az ezen adózási formát választó cégek (ezek jellemzően a magyarországi hazai nagyvállalatok, és a kormány által korábban "elátkozott" multik). A büdzsé társasági adóból származó bevételei utoljára 2000-ben voltak alacsonyabbak, mint tavaly.

A PM számai szerint a magyar cégek idei társasági adólapja - vagyis várható nyeresége - 6823 milliárd forint lesz. Tavaly ez az összeg 5600-6000 milliárd forint között lehetett, és ea nyereségből szedett be az állam 303 milliárd forintot - azaz a teljes nyereség csupán 5 százalékát. Bár társasági adókulcs 9 százalék, a sokféle kedvezmény után a tényleges adóteher 5 százalék körüli összegre csökken.

Ezt a Népszavának több szakértő is úgy értékeli: a társasági adó hatálya alá tartozó cégek valódi adóparadicsomi állapotokat találnak idehaza. (A Wikipedia szerint adóparadicsom alatt olyan helyszínt értünk, amely rendkívül kedvező adózási feltételeket biztosít a különböző cégek és gazdasági társaságok számára - a szerk.)

A céges adófizetés torzulását jelzi, hogy eközben a három kisvállalati adóból (eva, kiva és kata) tavaly 272 milliárd forint folyt be, vagyis Magyarországon a kis cégek csaknem ugyanannyi adót fizetnek, mint a nagyvállalatok.