Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A második negyedévben 52 százalékon állt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) barométer-indexe, így az továbbra is optimizmusra ad okot.
A javulást elsősorban az üzleti hangulat erősödése (63 százalék) okozta, de az index értékét a beruházási szándékok enyhülése (30 százalék) jelentősen csökkentette. A nem VOSZ-tagok hangulata ennél egy kicsit pesszimistább volt.
A kutatás megújult módszertanának köszönhetően – amely a 400 VOSZ-tag mellett immár egy 200 fős, nem tagokból álló mintát is vizsgál – világossá vált, hogy a javulás hátterében egy rendkívül erős és hirtelen jött bizalmi sokk áll. A VOSZ hőtérképe szerint az üzleti hangulat indexe (63 százalék) olyan magasságba emelkedett, amelyre a mérések 2023-as kezdete óta nem volt példa.
Április 12.: elmozdulás a várakozásokban
Ez az időszak a gazdasági kilátások terén jelentős fordulatot hozott: a romlást várók aránya 49 százalékról 30 százalékra csökkent, miközben a javulást várók aránya 11-ről 30 százalékra emelkedett. A legnagyobb csoport továbbra is kivár, a válaszadók 40 százaléka szerint nem lesz változás a makrogazdasági környezetben.
Arra a kérdésre, miszerint „a gazdasági helyzet biztonságosabbá vagy veszélyesebbé válik-e a következő negyedévben”, a pozitív válaszok aránya a korábbi 48 százalékról egyetlen negyedév alatt 59 százalékra ugrott.
Ebben a 19 százalékpontos hangulatjavulásban egész biztos szerepe volt a 2026-os rendszerváltásnak és annak, hogy a Tisza reményt nyújtott 16 év Orbán-rezsim után.
Az árbevételi várakozások továbbra is stabilak. A cégvezetők 69 százaléka úgy érzi, hogy elérik a kitűzött célt vagy annál nagyobb bevételt is sikerül realizálni. 31 százalék valamilyen elmaradást vár. Az érdemi túlteljesítők aránya továbbra is alacsony, 4 százalék.
Az elhibázott gazdaságpolitika hagyatéka
Bár a jövőkép hirtelen kitisztult, a realitás még mindig a múlt sebeit hordozza.
Új munkaerő felvételét 18 százalék, új beruházást 28 százalék tervezett, míg a potenciális üzleti lehetőséggel találkozó cégvezetők aránya 8 százalékra csökkent. A tervezett beruházások kevesebb, mint felét (49 százalék) tudták végrehajtani a cégek. A beruházások kapcsán persze amúgy is siralmas helyzetben volt az egész ország az Orbán-rendszer elhibázott (gazdaság)politikája miatt.
A beruházási kedv visszaesése (38 százalékról 30 százalékra) és a meglévő tervek meghiúsulása mögött az áll, hogy a hazai kkv-k pénzügyi tartalékai az elmúlt évek inflációs sokkja miatt teljesen elolvadtak. A kutatás rávilágít, hogy a cégek mindössze 46 százaléka rendelkezik érdemi pénzügyi tartalékkal, ami történelmi mélypont. Ráadásul a mindennapi üzletmenet során a vállalkozásoknak továbbra is olyan súlyos, rendszerszintű problémákkal kell megküzdeniük, mint a szakképzett munkaerő hiánya, a csökkenő vásárlóerő és a tartós kiszámíthatatlanság.
Strukturális korlátok és a méretugrás hiánya
A tőkehiány mellett a magyar vállalkozások fejlődését a nemzetgazdasági szintű elaprózódottság is gátolja. „Magyarországon 11 százalékponttal magasabb a mikrovállalkozások által foglalkoztatottak száma (41 százalék) az uniós átlaghoz (30 százalék) viszonyítva” – mondta Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója a csütörtöki sajtóeseményen.
Kiemelte: ennek oka az, hogy a hazai vállalkozások jó részében nincs meg az az ambíció, hogy bővüljön akár hazai, akár exporttevékenység tekintetében.
A szakember rámutatott, hogy a magyar üzleti kultúrából hiányzik a bizalom, ami nélkülözhetetlen lenne a méretugráshoz, a fúziókhoz vagy az együttműködésekhez. A cégek többsége inkább kicsi és kevéssé hatékony marad, minthogy partnerségre lépjen a versenytársaival, ami hosszú távon fenntarthatatlan pályára állítja a szektort.
Elbocsátások és bérek
A munkaerőpiac ugyanakkor stabil, a cégek foggal-körömmel ragaszkodnak a meglévő munkavállalóikhoz, még ha fejleszteni nem is tudnak.
A munkaerő-elbocsátást tervezők aránya tartósan 10 százalék alatt maradt, tehát továbbra sem várható elbocsátási hullám a cégeknél. A vállalkozók negyede mondja azt, hogy tervez a cégénél maximum 10 százalékos béremelést, míg a többiek egyáltalán nem növelik a béreket. A nem VOSZ-cégeknél ez az arány még rosszabb.
A bérfejlesztések elmaradása mögött szintén a likviditási kényszer áll. Bár az inflációs nyomás enyhül, és a cégek egyre kevésbé kényszerülnek a költségek árakba történő beépítésére (ez a mutató 10 százalékponttal csökkent), a bérek érdemi növelésére egyszerűen nincs fedezet. A fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya hirtelen 80 százalékra (a nem VOSZ-tagoknál 84 százalékra) ugrott.
Hitel nélkül nincs kilábalás
„A magas kamatok miatt szükség van a kedvezményes kamatozású kkv-hitelekre – különösen a beruházási típusú hiteleknél. A kamattámogatás később csökkenthető lesz a Széchenyi-kártya programban, ha a kamatszintek csökkeni kezdenek” – hangsúlyozta Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
A vállalkozások várakozásai és a kormányzati ígéretek között feszülő ellentétet jól mutatja a prioritási mátrix. A legnagyobb hiányosságokat a vállalkozók a kiszámítható gazdasági és szabályozási környezet (94 százalék), az adóterhek csökkentése (93 százalék) és az adminisztratív terhek mérséklése (88 százalék) terén látják.
Ennek ellenére a Tisza-kormány iránti bizalom rendkívül magas: a cégvezetők 69 százaléka bízik abban, hogy az új kabinet képes lesz érdemben javítani a kkv-szektor működési feltételeit (ebből 45 százalék kifejezetten nagyon bízik a változásban). Az új kormányzat tehát hatalmas bizalmi tőkével indul, de a gazdaságpolitika sikerét végül az dönti majd el, hogy sikerül-e a siralmas állapotban lévő beruházási rátát újra növekedési pályára állítani.
