Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ha valaki néhány éve rendszeresen vásárolt egy tábla mogyorós tejcsokoládét, ma könnyen meglepődhet a pénztárnál.
Egy 80–100 grammos mogyorós tejcsokoládé átlagára 2022 januárja és 2026 áprilisa között 368 forintról 745 forintra emelkedett, vagyis gyakorlatilag megduplázódott.
A csokoládé ára ráadásul jóval gyorsabban nőtt, mint az élelmiszereké általában: miközben az élelmiszerek átlagosan mintegy 60 százalékkal drágultak ebben az időszakban, a csoki ennél jóval nagyobb áremelkedést produkált.
Az Economx által már korábban vizionált drágulás hátterében elsősorban a kakaópiac történelmi válsága állt. A világ kakaótermelésének több mint 60 százalékát adó Elefántcsontparton és Ghánában 2023 és 2024 során egyszerre több kedvezőtlen tényező is sújtotta az ültetvényeket.
Az El Niño okozta szárazság és rendszertelen csapadék, valamint különböző vírusos és gombás fertőzések jelentősen visszavetették a termést.
A piac reakciója drámai volt: a kakaó világpiaci ára rövid idő alatt az ötszörösére emelkedett, egyes időszakokban meghaladta a tonnánkénti 10-12 ezer dollárt is.
A Telex szerint a gyártók a növekvő költségekre áremelésekkel reagáltak, emellett számos esetben a termékek méretét is csökkentették. A zsugorinfláció egyik legismertebb példája a Toblerone és több más népszerű csokoládémárka, amelyeknél a kisebb kiszerelés magasabb árakkal párosult.
A helyzet azonban tavaly jelentősen megváltozott. Javult az időjárás, a meglévő kakaófák terméshozama nőtt, Latin-Amerikában pedig több országban is bővítették a termelést. Ennek hatására a kakaó ára a csúcsokhoz képest közel 70 százalékkal visszaesett.
Logikusnak tűnne, hogy a csokoládé is olcsóbb legyen, a boltok polcain azonban ennek egyelőre semmi nyoma. Ennek egyik oka, hogy a nagy feldolgozók és gyártók jellemzően hosszabb időre előre lekötik az alapanyagokat, így a korábban magas áron megvásárolt kakaó költsége még mindig megjelenik a fogyasztói árakban. Ez azonban csak átmeneti tényező.
A fontosabb magyarázat a keresletben rejlik. A kutatások szerint a csokoládé iránti kereslet rendkívül rugalmatlan: egy 10 százalékos áremelkedés átlagosan mindössze 3,4 százalékkal csökkenti a fogyasztást. Vagyis a vásárlók a jelentős drágulás ellenére sem mondanak le a kedvenc édességükről.
Amíg a fogyasztók a magasabb árak mellett is megveszik a csokoládét, a gyártóknak és a kereskedőknek nincs erős gazdasági ösztönzésük arra, hogy a csökkenő alapanyagköltségeket teljes egészében továbbadják a vevőknek. Ezt tovább erősíti, hogy a piacot néhány nagy nemzetközi szereplő uralja, így az árverseny sem különösebben intenzív.
A jelenlegi folyamatok alapján ezért a kakaó árának visszaesése inkább a gyártók nyereségességében jelenhet meg, mintsem a bolti árak csökkenésében. A szakértők szerint legfeljebb mérsékelt árcsökkenésre lehet számítani, a néhány évvel ezelőtti árszintek visszatérésére azonban aligha.
Ráadásul az ágazatban már most figyelnek a következő kockázatokra. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő években ismét kialakulhatnak olyan időjárási jelenségek, amelyek negatívan befolyásolhatják a nyugat-afrikai termelést. Ha ez bekövetkezik, a kakaópiac újabb áremelkedési hullámmal szembesülhet, amely ismét felfelé hajthatja a csokoládé árát.