Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan a „régi szép”, akár kádári időket emlegetik fel, amikor a magyar hagyományok szerint a balatoni strandon a büfében nem tudnak ellenállni a lángosnak, amiért manapság 1500-1800 forintot is elkérhetnek – az összeg más, egyszerű ételekhez képest irreálisnak tűnhet, és a kánikulai kikapcsolódás kellős közepén könnyen hangulatba hozhatja a választópolgárt egy-egy ízes politizálás erejéig.
Ám a száraz pénzügyi és statisztikai adatok némi igazat adnak a főként a napi bolti árakat is ismerő, felháborodott fogyasztónak: a büfés lángos reálértéke valóban drasztikusan megváltozott az elmúlt ötven évben – derül ki a Blikk elemzéséből.
Rámutatnak: félszáz év távlatában
a balatoni lángos ára több mint ezerszeresére nőtt, miközben a nettó átlagfizetések csak 176-szorosára emelkedtek.
Az 1970-es évek elejére ez a speciális magyar gasztronómiai termék valóban az abszolút filléres kategóriába tartozott: akkor egy sima lángos ára nagyjából 1 forint 70 fillér volt (ami szinte pontosan annyi volt például, mint egy helyi busz- vagy villamosjegy ára). Ma egy 500 forintos BKK-vonaljegyhez képest a lángos alaposan belehúzott: még a sima, feltét nélküli tésztát sem lehet sehol ennyiért megvásárolni, egy mai balatoni sima lángos árából 3-4 négy buszjegy is kiférne – állapítják meg. De a 2020-as évek elején is 800-900 forintot kértek el érte a büfében.
Így a havi átlagbérből darabra régen közel 1500, ma már viszont csak körülbelül 240-300 lángost vehetnénk.
Emögött azonban olyan prózai jelenségek húzódnak meg, mint az energia, az alapanyagok és a bérköltségek drasztikus emelkedései. Vagyis nem állja meg a helyét az a vád, hogy a vendéglátósok a korlátlan profitéhségben ilyenkor „szétrabolják” a nyaralási szezont, azért ilyen „pofátlanok” az árak. A hetvenes években ugyanis az alapvető élelmiszerek és az energia hatóságilag szabályozott, támogatott áron voltak elérhetők, hosszú ideje viszont a vállalkozásoknak a kőkemény piaci feltételek diktálnak – sőt, a költségek emelkedése annyira aránytalan, hogy a különbözetet nem is tudják áthárítani teljes egészében a vevőkre.