Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Két külön ügyben is felszólító levelet küldött Magyarországnak az Európai Bizottság. A testület szerint a magyar hatóságok megsértették az uniós szabályokat a homok- és kavicsbányák kitermelési jogának odaítélése során, emellett továbbra sem hajtották végre a kiegészítő bányajáradékról szóló európai bírósági ítéletet – tájékoztatott az MTI.
Brüsszel közlése szerint a több homok- és kavicsbányát érintő kitermelési jogot olyan eljárásban ítélték oda, amely nem biztosított megfelelő nyilvánosságot és átláthatóságot. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a pályázati feltételek indokolatlan előnyt biztosítottak egy meghatározott piaci szereplőnek, ami sértheti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített letelepedési szabadságot. A kifogásolt, határozatlan időre szóló szerződés egy olyan korábbi megállapodást váltott fel, amelyet a bizottság már tavaly is jogsértőnek minősített.
A bizottság szerint az érintett bányák jelentős gazdasági értéke, a kitermelési jog időbeli korlátozásának hiánya és a korlátozott számú bányaterület miatt más vállalkozások számára jelentősen beszűkül a magyar piacra történő belépés vagy a terjeszkedés lehetősége. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a kifogásokra, ellenkező esetben az eljárás indokolással ellátott véleménnyel folytatódhat.
A másik ügy a kiegészítő bányajáradék szabályozását érinti. Az Európai Bizottság szerint Magyarország annak ellenére sem módosította a vitatott rendelkezéseket, hogy az Európai Unió Bírósága idén januárban kimondta: a szabályozás sérti az uniós jogot. A kifogásolt rendszer alapján a hatósági ár és a piaci ár közötti különbség 90 százalékát kell befizetni egyes építőanyagok – köztük a homok, a kavics és a cement – értékesítése után.
Brüsszel szerint ez aránytalanul sújtja a más uniós tagállamokból származó, Magyarországon működő vállalkozásokat, ezért akadályozza a letelepedés szabadságát. Ha a magyar válasz ezúttal sem lesz kielégítő, a bizottság ismét az Európai Unió Bíróságához fordulhat, és pénzügyi szankciók kiszabását is kezdeményezheti.