Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Márciushoz képest 1,2 százalékkal csökkent a forgalom, míg a tavalyi év azonos hónapjához képest így is 3,6 százalékos növekedés történt - áll a KSH ma kiadott adatiban. Már a NAV adataiból is látszott, hogy a készlethiánytól való félelem múlása és az üzemanyag-árstop fenntartása miatt márciushoz képest jelentősen, 6,5 százalékkal visszaesett az üzemanyag fogyasztás. Az ágazat havi visszaesésének közel fele ebben a szegmensben történt. Szintén csökkent a nem élelmiszer kategória forgalma, míg az élelmiszer kategória 1,1 százalékkal bővülni tudott havi szinten. A negatív áprilisi adat ellenére továbbra is növekvő trendben van az ágazat.
Májusban rekord mértékben nőtt a fogyasztók bizalma, ám ez inkább a választásokból eredő jövőbe vetett bizalom eredménye, mindenesetre kérdés, hogy magas szinten marad-e a fogyasztói hangulat, és hogy ez mennyire csapódik le a kiskereskedelmi forgalomban. A következő hónapokban az erősödő forint kedvező hatásait a verseny miatt az üzletek érvényesíthetik áraikban, ami tovább növelheti a forgalmat. A felértékelődő forint miatt erősödhet a külföldi online kereskedelem is, ennek egy része azonban nem jelenik meg a KSH számaiban – értékelt az MBH elemzési centruma a KSH mai friss adatai alapján.
A különböző üzlettípusok száma- és forgalma alakulásának elmúlt egy évtizedes mérlegében a gyógyászati termékek üzletei (humán és állatgyógyászati termékek) egyértelműen nyertesek: a forgalmuk volumene évente átlagosan közel 4,8 százalékkal nőtt, miközben a kiskereskedelemre jellemző koncentrációval szemben ezen üzletekből évente átlagosan 0,7 százalékkal van több a piacon (noha ez a kategória az összes, közel 90 ezer kiskereskedelmi egységnek csak egy kis szelete, 1 102 egységgel).
A mérleg másik oldalán a könyv-, újság- és papíráru szaküzletek, valamint a bútor, háztartási és műszaki cikkek szaküzletei vannak, ezeknek a forgalma és üzletszáma is negatív trendet mutatott az elmúlt tíz év során. A többi üzlettípus esetében a forgalom összességében emelkedett, miközben az üzletek koncentrálódtak. A legalacsonyabb mértékű koncentráció és a legnagyobb éves átlagos forgalombővülés a drogériák esetében történt. Már 2024-ben is 9,9 százalékkal nőtt a forgalom, tavaly pedig már kétszámjegyű volt a növekedés (és idén is hasonló növekedés várható), míg az üzleteknek „csak” a 16,6 százaléka szűnt meg, ami a kiskereskedelmi szektor átlagának fele.
A márciusi szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalékkal csökkent márciushoz képest. Már a NAV adataiból is látszott, hogy a készlethiánytól való félelem múlása és az üzemanyag-árstop fenntartása miatt márciushoz képest jelentősen, 6,5 százalékkal visszaesett az üzemanyag fogyasztás. Az ágazat havi visszaesésének közel fele ebben a szegmensben történt. Szintén lefelé húzta a teljesítményt a nem élelmiszer kategória is 1,8 százalékos havi csökkenéssel, ezen belül is a használtcikkek, a ruházati és számítástechnikai és egyéb iparcikk szaküzletek forgalma csökkent érdemben. Az élelmiszer kategória azonban növekedni tudott 1,1 százalékkal, ezen belül pedig az élelmiszer szaküzletek forgalma 1,8 százalékkal emelkedett. A kategória növekedésében szerepet játszhattak a hónap eleji húsvéti bevásárlások, illetve a választásokhoz kapcsolódó ünneplések is.
2025 áprilisához képest 3,6 százalékkal nőtt a forgalom, míg üzemanyag forgalom nélkül csupán 2,8 százalék az éves bővülés. A havi szintű visszakorrigáláson túl a magasabb tavalyi bázis is hozzájárult az alacsonyabb éves mutatóhoz, ami egyébként megegyezik az év első két hónapjának (nem tekintve a kiugró márciusi adatot) dinamikájával.
Áprilisban 2,7 százalékkal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene éves alapon, az előző hónaphoz képest pedig 2,0 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése jelenleg 8,6 százalék (ami 0,2 százalékpont részarány csökkenést jelent havi alapon).
A kiskereskedelmi forgalom a márciusi megugrás után visszakorrigált áprilisban, ugyanakkor fix bázison látható, hogy továbbra is növekvő trendben van. A 2021-es év átlagos forgalmát már 6,1 százalékkal haladja meg. A felértékelődő forint miatt növekedhet a külföldi online vásárlások volumene, ugyanakkor ezek egy része (jellemzően az olcsó, ázsiai platformok) nem jelenik meg a KSH statisztikájában.
A május végén Budapesten rendezett Bajnokok Ligája döntő hétvégéjére több tízezer vendég utazott a fővárosba. A döntőt játszó két csapat országából érkezőkről elmondható, hogy átlagon felül költenek: egy 2-4 napos itt tartózkodás során a francia turisták átlagosan 44,9, az Egyesült Királyságból érkezők pedig 46,4 ezer forintot egy nap alatt (2025-ös adatok). Ennek nagy része szolgáltatásokra ment, de egy része a kiskereskedelemben csapódott le. Ezen kívül a belföldi nézők körében is többletforgalmat generálhatott az esemény, mindez elsősorban az élelmiszer kategóriában jelentkezhet a májusi adatokban.
Az új kormány Unióval való tárgyalása során felmerült a kiskereskedelmi különadó kérdése is. Kármán András pénzügyminiszter elmondása szerint idén még nem időszerű ennek a megváltoztatása, jövőre azonban elmozdulhat egy „versenysemlegesebb” irányba, ami azonban nem érintené a kulcsokat, de érintheti a franchise-ok szabályozását.
Az áprilisi jelentős emelkedés után májusban nem változott a GKI üzleti bizalmi indexe, ezen belül a kereskedelem alindexe hibahatáron belül változott.
Példátlan mértékben, 16,1 ponttal nőtt viszont egyetlen hónap alatt a fogyasztói bizalom.
A kiugró növekedés mögött egyértelműen az áprilisi országgyűlési választások eredménye és az új kormányhoz, a gazdasági fordulathoz fűződő remények állnak, mellyel a mutató öt és féléves csúcsra ért. A lakosság jövőbe vetett bizalmát mutatja, hogy az alindexek közül az ország gazdasági és a lakosság saját pénzügyi helyzetének jövőbeni megítélése javult jelentősen (33,4 és 17,6 ponttal egyetlen hónap alatt), míg a többi alindex ennél visszafogottabb mértékben emelkedett. A kormányváltást hozó választási években – mint ahogy a következő ábrán látszik – a pozitív hangulat ki szokott tartani a választások utáni hónapokban: hogy a mostani kiugró érték egy trendforduló kezdete, vagy egyszeri pozitív löket, majd a következő hónapok adatai alapján fog látszódni. A fogyasztói bizalom alakulásában szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal, míg az üzemanyagé 0,1 százalékkal drágultak áprilisban (márciushoz képest az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal, az üzemanyag árak 1,7 százalékkal nőttek).
Áprilisban ismét gyengült a munkaerőpiac, ami hatással lehet májusi kiskereskedelmi forgalomra: csökkent a foglalkoztatottak száma, és a foglalkoztatási szint háromhavi trendje öt éve nem látott szintre csökkent. A munkaerőpiac stabilizálódását lassíthatja a közel-keleti konfliktus miatt a cégekre ható költségnyomás.