A szervezet közlése szerint a vasúti árufuvarozás lemaradásának egyik fő oka a költségek jelentős emelkedése. Az energiaárak ingadozása, a pályahasználati díjak növekedése és a munkaerőköltségek emelkedése egyaránt rontotta a fuvarozócégek jövedelmezőségét. Emellett az infrastruktúra állapota, a gyakori pályazárak és korlátozások is csökkentették a szolgáltatás megbízhatóságát.
A HUNGRAIL szerint a keresleti oldalon is komoly problémák jelentkeztek. Tavaly visszaesett a külkereskedelem volumene, miközben a szállításigényes ágazatok – különösen az építőipar és a nehézipar – teljesítménye is gyengült. Ez közvetlenül csökkentette a fuvarozási igényeket, ami érzékenyen érintette a vasúti áruszállítási piacot.
A szervezet az MTI-vel közölt adatai alapján 2025-ben a vasúti áruszállítás teljesítménye árutonnakilométerben mérve további 11 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A HUNGRAIL szerint ez már nem pusztán átmeneti vagy ciklikus visszaesés, hanem mélyebb, strukturális problémákra utal.
Közlésük szerint tavaly egy tonna áru egy kilométeren történő szállításának költsége 11,8 százalékkal nőtt a vasúti fuvarozóknál, miközben a fajlagos bevételek mindössze 2 százalékkal emelkedtek. Az egyesület számításai alapján a költségnövekedés teljes kompenzálásához közel 10 százalékos díjemelésre lett volna szükség, ezt azonban a piaci környezetben nem tudták érvényesíteni a vasúttársaságok.
A HUNGRAIL szerint a vasúti árufuvarozás további visszaesésének megállításához és a gazdaságilag fenntartható működéshez célzott kormányzati intézkedésekre és támogatásokra van szükség. Az egyesület úgy látja, hogy a magyar vasútnak új irányt kell vennie ahhoz, hogy hosszabb távon versenyképes maradhasson a közúti fuvarozással szemben.
