Nem egyszer beszélt már a Magyar-kormány a költségvetés meghamisításáról. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tárcája azt állapította meg, hogy az előző kormány „trükkök százait alkalmazva” meghamisította a költségvetést, több jelentős tételt egyszerűen kihagyott abból.
Nem található a költségvetés kiadási oldalán:
az autópálya-koncesszió második féléves tétele - ez egy olyan összeg, amelyet a magyar állam az autópályák fenntartásáért cserébe fizet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. A költségvetési törvény vonatkozó előirányzata 210 milliárd forintos működési kiadással számol ennél a tételnél. A költségvetés készítésekor egészen irreálisan alacsony számot írtak be ehhez az előirányzathoz. A magyar állam ugyanis már tavaly 410 milliárd forintot fizetett ki ilyen jogcímen a koncesszoroknak, és a most zajló fejlesztések mellett már a költségvetés megírásakor lehetett tudni, hogy idén is 210 milliárdnál több megy majd el erre. Jelezték is Vitézy Dávidnak, hogy kellene erre még 175,6 milliárd forint.
a Budapest–Belgrád vasútvonal költségeinek egy 87,2 milliárdos része - a közel ezermilliárd forintosra hízott Budapest–Belgrád vasútvonal költségvetésének egy 87,7 milliárd forintos része olyan kiadás, amelyet az ÉKM 387,5 forintos árfolyamon számolt át. Ennek az átadás-átvételi dokumentum szerint az idei költségvetés Nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések előirányzatában kellene szerepelnie. Ennél az előirányzatnál egy 44,5 milliárd forintos felhalmozási kiadást látni, itt azonban nincs feltüntetve, hogy ez a Budapest–Belgrádra vagy esetleg egy másik nemzetközi vasútfejlesztésre vonatkozik.
és az iváncsai akkugyár vasúti bekötésének 22,3 milliárdos költsége. A probléma az, hogy az idei költségvetésben ilyen nevű előirányzat egyáltalán nem szerepel. Ennél az előirányzatnál az idei költségvetésben 6,7 milliárd forintnyi kiadás szerepel, amely semmiképpen nem egyezik meg az ÉKM által jelzett tétellel.
Lázár minisztériuma jelezte, hogy ezeknek a tételeknek szerepelniük kellene a költségvetésben, „de az Orbán-kormány idején az a politikai döntés született, hogy ezeket egyenlegjavítási célból nem szerepelteti az NGM” a költségvetésben – idézte a Telex. Azt, hogy valamilyen kötelezettségvállalásokat az átadás-átvételben jeleztek, a Fidesz-frakció is elismerte, ez a része tehát nem vitás a kérdésnek.
A három közül talán a legérdekesebb az iváncsai iparvágányé, amelyre az ÉKM tájékoztatása 22,3 milliárd forintot számol az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület vasút nevű előirányzatnál. A probléma az, hogy az idei költségvetésben ilyen nevű előirányzat egyáltalán nem szerepel. Ez már csak azért sem stimmelhet, mert az iváncsai iparvágány megvalósításáról szóló 2022-es kormányhatározat nem hozott létre ilyen előirányzatot, az iparvágány költségeinek rendelkezésre állását pedig az Állami vasútfejlesztési beruházások nevű előirányzatba írta elő. Ennél az előirányzatnál az idei költségvetésben 6,7 milliárd forintnyi kiadás szerepel, amely semmiképpen nem egyezik meg az ÉKM által jelzett 22,3 milliárdos tétellel.
László Csaba közgazdász, volt pénzügyminiszter szerint,
ha voltak olyan kiadási tételek, amelyekről már tavaly biztosan tudták, hogy idén aktuálisak lesznek, és ennek ellenére nem írták bele őket a költségvetésbe, az súlyos és tudatos felelőtlenség.
Az Államháztartásról szóló törvény szerint ugyanis „az államháztartásban a tervezést, a gazdálkodást és a beszámolást középtávú tervezés és ezen alapuló éves költségvetés alapján kell folytatni”, és „a tervezés során biztosítani kell a tervezett bevételek közgazdasági megalapozottságát, és azt, hogy csak annyi kiadás kerüljön megtervezésre, amennyi a közfeladatok ellátásához indokoltan szükséges. A gazdálkodás során biztosítani kell a bevételek és kiadások tervezés során meghatározott célhoz kötött felhasználását.”
A volt pénzügyminiszter szerint más országokban és Magyarországon is elő szokott fordulni, hogy a kormány trükközik a költségvetéssel.
Itthon például az szokott megtörténni, hogy a költségvetés általános tartalékának tetemes részét annak ellenére költik el már január ötödikén, hogy se árvíz, se más természeti csapás nem sújtja az országot.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón közölte, hogy az Igazságügyi Minisztérium vizsgálja, hogy felvethet-e bűncselekményt, ha az előző kormány tudatosan hagyott ki tételeket a költségvetésből.
László Csaba szerint ezt az esetet látva teljesen kizártnak tűnik, hogy az államigazgatás alacsonyabb szintjein ekkorát hibázzanak, inkább tűnik életszerűnek, hogy magasabb szinten született erről döntés. Ennek megállapítása az ügyben várhatóan induló vizsgálat feladata lesz.