A magyar gazdaság termelékenysége akkor zárkózhat föl az európai szintre, ha tartósan magas növekedési ütemet ér el. A széles körű felzárkózás az elmúlt másfél évtizedben annak ellenére sem sikerült, hogy a gazdasági teljesítmény több ágazatban is javult - állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az elemzésben kiemelték a mezőgazdaságot, amelynek termelékenysége 2025-ben meghaladta az EU átlagát (104 százalék).
Ugyanakkor hozzátették, hogy a többi ágazat az uniós átlag 60 százalékát sem érte el tavaly.
A GKI adatai szerint
- az „egyéb szolgáltatások" (javítás, háztartási és kisebb személyi szolgáltatások) közepes szinten teljesítettek (az EU átlag 59 százalékán).
- A pénzügyi ágazat 56 százalékon teljesített,
- míg a szakmai szolgáltatások, illetve a kereskedelem és turizmus 49-49 százalékon, az építőipar 45 százalékon.
- A feldolgozóipar és az információs-kommunikációs szektor is gyenge pozícióban van (az EU átlag 43, illetve 42 százaléka), ami különösen fontos, mert ezek a magasabb súlyú ágazatok közé tartoznak.
- A legnagyobb lemaradás az ingatlanügyletekben látszik (az EU átlag 36 százaléka) a tavalyi adatok alapján.
Kitértek arra, hogy a 2010 és 2025 között több ágazatban is érdemi előrelépés történt.
A legerősebb javulás
- a pénzügyi szektorban volt, ahol a termelékenység 46 százalékkal nőtt (miközben az EU átlag a csak 8 százalékkal),
- ezt követte a kereskedelem és a turizmus 42 százalékkal (EU átlag 11 százalék),
- a szakmai szolgáltatások 33 százalékkal (EU átlag 11 százalék).
- Az információ és kommunikációs ágazatban ugyan 32 százalékkal javult Magyarországon a termelékenység, de az EU átlagos fejlődése ennél magasabb, 37 százalék volt.
- A mezőgazdaságban is volt fejlődés, 19 százalékos, de itt az EU átlag 50 százalékkal nőtt.
- Ezzel szemben az iparban és más tőkeigényes ágazatokban gyakorlatilag nem történt érdemi változás, míg az EU átlagában 16 százalékkal javult a termelékenység.
- Az építőiparban ugyan mérsékelt, 4 százalékos volt a növekedés, de ebben az ágazatban az EU átlag 10 százalékos csökkenés volt.
A GKI elemzésében kiemelte, hogy
a szolgáltató szektor egyes részei azért tudtak gyorsabban növekedni, mert rugalmasan alkalmazkodtak a változásokhoz, így csökkenő létszámmal is növelni tudták a hozzáadott értéket.
Az összefoglaló szerint az is látszik a számokból, hogy a magasabb növekedés nem garancia a jobb pozícióra, a legkevésbé pedig épp a kiemelkedő állami támogatásban részesülő szektorok termelékenysége nőtt, ami erős piactorzulást jelez. Megjegyezték, hogy
miközben az autó- és akkumulátoripar közel ezermilliárd forint állami támogatásban részesült 2020 óta, az ipari termelékenység az elmúlt 15 évben visszaesett.
A GKI szerint Magyarországon egy célzott szektoriális politika lenne indokolt: ott érdemes beavatkozni, ahol egy ágazatnak van felzárkózási esélye, de a piac önmagában nem oldja meg a beruházási, technológiai vagy munkaerőpiaci akadályokat.
Ilyen lehet például
- a tudásintenzív szolgáltatások,
- az ipari modernizáció
- vagy az exportképes hazai feldolgozóipari területek célzott, ellenőrzött és visszamért támogatása
- tették hozzá az elemzésben, amely az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat bemutató sorozat részeként készült.