„Az önkormányzat folyószámlája már mínusz 46 milliárdon áll” – mondta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
A főváros az idén még egyetlen fillért sem kapott a központi költségvetésből arra, hogy üzemeltetni tudja az időotthonokat, jusson a hajléktalanellátásra, a közterületek, utak karbantartására, a kulturális intézmények működtetésére, vagy fizetni tudja a kötelezően előírt béremeléseket. Emellett az Államkincstár már több mint 5 milliárd forintot tartott vissza beszámításra hivatkozva, miközben a várost működtetni kell.
A közösségi közlekedés működtetéséhez elméletileg 12 milliárd forinttal járult volna hozzá az Orbán-kormány, tavaly azonban ezt sem fizette ki. Az emiatt átütemezett számlák hozzáadódtak a két fővárosi közlekedési cég – BKK, BKV – 2023 óta görgetett, mostanra már több mint 70 milliárdra rúgó faktorálási adósságlabdájához – tette hozzá Kiss Ambrus.
„Az ideális az lenne, ha a kormány az európai gyakorlatnak megfelelően a működési kiadások legalább egyharmadát állná, vagyis legkevesebb 70 milliárdot adna Budapest alaphangon 210 milliárdos költségű közösségi közlekedésének fenntartására és akkor ebbe még nem számítottuk bele az amortizáció pótlását sem, nemhogy az egyre kényszerítőbb fejlesztési igényeket” – magyarázta.
Karácsony Gergely főpolgármester már korábban leszögezte, hogy a főváros az idén már nem tud több szolidaritási hozzájárulást fizetni, de ez önmagában nem lesz elég a város pénzügyi helyzetének rendezéséhez. A peren kívüli megegyezés sem jelenti azt, hogy a főváros teljes egészében lemond az állam által jogtalanul elvont milliárdok egy részének visszaköveteléséről.
Kiss Ambrus arra is felhívta a figyelmet, hogy a fővárosnak június végéig van hatályos költségvetése, a Tisza fővárosi frakciója ugyanis csak így szavazta meg tavaly decemberben. A következő hónapban tehát újra kell tárgyalni a költségvetést, feltéve, hogy a szolidaritási hozzájárulás következő 37,1 milliárdos részletét nem vonják el addig.