A GKI Gazdaságkutató áprilisi adatai azt mutatják, hogy a magyar gazdaság motorja – hosszú kínlódás után – végre kezdi felvenni a tempót. Bár a felmérés adatai április első felében érkeztek be, így a Tisza Párt 141 mandátumos győzelmét technikai értelemben még nem tükrözik,
az alapvető trendek már a váltás előtt irányba álltak.
Petz Raymund, a GKI vezető kutatója a szektorális javulást és a fundamentumok erősödését emelte ki az adatok értékelésekor:
A maga konjunktúraindexe három ponttal emelkedett márciushoz képest, ami szignifikáns elmozdulást jelent. Ha rátekintünk az ábrára, látjuk, hogy az üzleti és a fogyasztói index (...) alapvető tendenciája némileg hasonló. (...) Az ipari bizalmi index áprilisban jelentősen, négy ponttal emelkedett, ami megközelítette a tavalyi évben, október-novemberben tapasztalható előző lokális csúcsot.
Országos optimizmus vs. lakossági spórolás
Miközben az üzleti szféra a külső kereslet élénkülését érzi, a lakosság körében is soha nem látott (pontosabban 28 hónapja nem tapasztalt) derűlátás uralkodott el. Udvardi Attila, a GKI vezető kutatója azonban rávilágított, hogy ez az optimizmus leginkább az ország általános irányának szól, semmint a háztartások hirtelen meggazdagodásának.
A saját háztartásra vonatkozó pénzügyi helyzetére, megtakarításra, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó indexek nem nagyon tudtak az elmúlt két évben növekedni. (...) Tehát az ország kilátása, illetve látványosan ez van a fogyasztóindexnek a mozgása mögött
– magyarázta Udvardi Attila.
A kutató szerint a lakosság az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét „erősen javulónak” értékelte, ami a fogyasztói bizalmi indexet a hosszú távú átlag fölé repítette.
A feketeleves: a kereskedők már árat emelnének
Hogy a Tisza Párt győzelmi mámora se legyen felhőtlen, a GKI árindikátora elég vészjósló. Úgy tűnik, amint a lakosság és az üzleti szféra fellélegzett, a cégek azonnal elkezdték tervezni a következő áremelési hullámot.
- A vállalatok 35 százaléka készül áremelésre a következő negyedévben, míg csökkentéssel csak 5 százalékuk számol (szemben a márciusi 8 százalékkal).
- A kereskedelmi szektorban a legdurvább a helyzet, ahol az árindikátor 47 ponton áll – a kereskedők közel fele emelne árat a megélénkülő kereslet láttán.
- Bár a konjunktúra pörög, a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága kissé romlott: 11 százalékuk inkább leépítést tervez, és csak 8 százalékuk bővítene.
Végül Magyar Péteré lesz a dicsőség?
A GKI számai alapján a Fidesz–KDNP pont akkor bukta el a kormányrudat, amikor hosszú idők után már fel tudtak volna mutatni valamit. A sors iróniája, hogy a 27 havi csúcsra járatott konjunktúra-indexszel már az új kormány büszkélkedhet.
A Tisza Párt egy éppen beinduló, javuló exportpiaci pozíciókkal és rekordmagas fogyasztói bizalommal rendelkező gazdaságot örököl ám a feketeleves hamar megérkezhet. A kereskedők közel fele már az átadás-átvétel alatt áremelésre készül, miközben a cégek többsége még mindig inkább leépítene, mintsem új embert venne fel. Magyar Péteréknek ebből a helyzetből kellene növekedést kicsikarniuk úgy, hogy az emelkedő árak és a munkaerőhiány ne húzza keresztbe a számításokat.