Magyar Péter találkozót kezdeményezett Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával, amelynek középpontjában az üzemanyag-ellátás biztonsága, valamint a vállalat osztalékfizetése áll.
A hírek megjelenését követően a Mol részvényárfolyama körülbelül 150 forintos mínuszba került a kereskedés során, a befektetők politikai nyomásgyakorlásként értékelték Tisza elnökének elvárását.
A mozgás hátterében az állhat, hogy a befektetők a szabályozói és politikai kockázatok növekedését árazták be, különösen az osztalékfizetéssel kapcsolatos vita miatt.
A találkozó másik fő pontja a Mol által kifizetett osztalék lesz, amelynek részeként mintegy 25 milliárd forint jut a Mathias Corvinus Collegiumhoz (MCC). Magyar Péter azt várja, hogy a vállalat ezt az összeget ne fizesse ki az alapítvány számára.
A Mol közgyűlése egyébként a választások előtt két nappal megszavazta az osztalékot, viszont arról még nincs hír, hogy mikor lesz az osztalékfizetés napja.
A piaci reakció különösen érzékeny, mivel a Mol egy régiós szinten is meghatározó energiaipari szereplő, amelynek árfolyama hagyományosan érzékenyen reagál a szabályozási és politikai bizonytalanságokra. Elemzői értékelések szerint az ilyen jellegű nyilatkozatok és politikai elvárások rövid távon fokozhatják a volatilitást, még akkor is, ha a vállalat osztalékpolitikája jogilag kötött és részvényesi döntéshez kötött.
A Mol részvényei ugyanakkor hosszabb távon továbbra is az erős cash-flow és a magas osztalékhozam miatt a befektetők figyelmének középpontjában maradnak, miközben a politikai kockázati prémium időszakosan befolyásolhatja az árfolyamot.

