Fontos szerepet kaphat a RÁBA és a Tatra a HIMARS hazai fejlesztésében. A konstrukció célja, hogy a magyar ipar közvetlen hozzáadott értékkel kapcsolódjon be a gyártási és integrációs folyamatokba, ami középtávon exportlehetőségeket is megnyithat.
A magyar védelmi ipar számára elengedhetetlen a nemzetközi nyitás – fogalmazott Nagy Márton, majd hozzátette a következő években globálisan jelentős források áramlanak majd a szektorba, amely jelenleg a világgazdasági kihívásokkal szemben is növekedési pályán maradhat.
A rendezvényt a budapesti Bálna Honvédelmi Központban tartották, a HypeX Consulting szervezésében. A fórumon a hazai és nemzetközi védelmi és űripari szereplők, valamint kormányzati és piaci döntéshozók találkoztak. A megnyitón Dr. Fellegi Áron köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy az SDFest évről évre jelentősebbé és nemzetközibbé válik több mint 45 kiállító partner és 1400 vendég, cégvezető jelent meg, így a SDFest a magyar védelmi ipar legfontosabb fórumává vált.
Ezt követően előadásában Nagy Márton szélesebb összefüggésbe helyezte az ágazat átalakulását. Mint mondta, a védelmi ipar ma már túlmutat a hagyományos katonai képességeken: egyre nagyobb szerepet kapnak a kettős felhasználású technológiák, amelyek a civil és a katonai innovációt egyaránt szolgálják, valamint az űripar, amely új növekedési potenciált jelent.
Ennek jegyében a kormány kiemelt figyelmet fordít az űrszektor fejlesztésére. A HUSAT program a következő évek egyik meghatározó projektje lehet, míg a HUNOR program – Kapu Tibor közreműködésével – a magyar jelenlét erősítését célozza az űrtevékenységekben.
A stratégiai cél Magyarország szuverén műholdas képességének megteremtése.
Nagy Márton kitért arra is, hogy Magyarország több mint egy évtizede tagja az Európai Űrügynökség-nek. A tagság révén a befizetett források jelentős része különböző programokon keresztül visszakerül a hazai vállalkozásokhoz, miközben a kormány az elmúlt években megduplázta a hozzájárulás mértékét.
A finanszírozási környezet kapcsán a miniszter emlékeztetett: az orosz–ukrán háborút megelőzően az ESG-szabályozások jelentősen korlátozták a védelmi ipar forrásbevonását. Azóta azonban markáns fordulat következett be,
és a szektor iránt a kockázati tőke részéről is növekvő érdeklődés tapasztalható, még ha a beruházások hosszabb megtérülési idővel járnak is.
Az iparágak közötti együttműködés példájaként a miniszter a ZalaZONE szerepét emelte ki, amely jól szemlélteti az autóipar és a védelmi szektor közötti technológiai konvergenciát. Ez új lehetőségeket nyithat meg a magyar beszállítók számára a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódásra.
