A hazai építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi az enyhe javulás és a bizonytalanság. A Mapei kutatása szerint javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, állapot jellemző, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor 2026. februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása – tette hozzá az ügyvezető.
2025-ben az építőipar termelése meghaladta a 8,3 milliárd forintot, ami 2,8 százalékos növekedést jelent.
A Mapei árbevétele tavaly 39,1 milliárd forint volt, ami 15,9 százalékos növekedést mutat. Az idei évi üzleti kilátásokkal kapcsolatban Markovich Béla elmondta, 2026-ban 43,2 milliárdos árbevétellel kalkulálnak, így újabb tíz százalékos emelkedést remélnek.
A Mapei globálisan tavaly 4,4 milliárd eurós árbevételt ért el, 59 országban vannak jelen, 94 leányvállalattal – erről Valentina Rosi, a Mapei régióvezetője beszélt az építőipari cég sajtótájékoztatóján. Világszerte 14 ezer alkalmazottja van a cégnek, 108 gyártóüzemet működtetnek, 39 kutatási és fejlesztési laborban fejlesztenek és több mint nyolcezer termék található a portfóliójukban. Úgy fogalmazott: beruházás nélkül nincs fejlődés, tavaly 260 millió eurót fektettek ezekbe a területekbe.
A tavalyi év az építőipar számára nem volt könnyű, mivel már három éve hiányoznak az állami beruházások, emiatt pedig főleg a közepes cégek kerültek nehéz helyzetbe.
Folyamatosan csökken a szakemberek száma, és a korfa sem áll jól, öregszik a szakma – fogalmazott Markovich Béla. Ugyanakkor a Mapei felmérésből az is kiderült, hogy egyre tovább hígul az építőipari szektor, több a kókler, ami rontja a szakemberek hírnevét.
Egyre tovább kell türelmesnek lenni
Tavaly átlagosan 56 napot kellett várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban – derül ki a Mapei Kft. építőipari szakemberek körében végzett nagymintás országos kutatásából.
Vármegyénként is eltér a várakozási idő, Baranyában 62 nap volt, Somogyban pedig 65 nap, Észak-Magyarországon 47 nap, Közép-Magyarországon pedig 58 napig kellett jellemzően türelemmel várni az építkezőknek vagy otthont felújítóknak.
A generálkivitelezőkért megy a harc
Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek vannak. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.
Víz-és gázszerelőre 43 napot, villanyszerelőre 39 napot, kőművesre 59 napot, festőre 47 napot, burkolóra 60 napot, ácsra pedig jellemzően 46 napot kell várni – sorolta az ügyvezető.
Markovich Béla kiemelte, a munkadíjak bár mérsékelten, de emelkedtek tavaly is, a burkolás négyzetméter ára egy százalékkal nőtt. A szakemberek átlagos munkaóra díja 9600 forint körül alakult. Észak-Magyarországon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés – fogalmazott az ügyvezető.
A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos eltérés van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabbak.
A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést 2026-ban is.
Az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. De a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.
Állami támogatásokkal kapcsolatban kiderült, hogy a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe.
A megrendelések 43 százaléka a vidéki otthon felújítási program keretében valósult meg, 38 százalék esetében pedig az otthon felújítási program keretében energetikai felújítást vettek igénybe az építkezők.
Áprilisban jön az újabb drágulás
Markovich Béla szerint az építőipart jelentősen érinti a jelenlegi geopolitikai helyzet. Példaként említette, hogy a bitumenes tetőszigetelő lemezek ára 15 százalékkal drágult. A polisztirol lemezek hiánycikkek lettek. Jellemzően 3-10 százalék között mennek fel az alapanyagárak, akinek van elég raktárkészlete ott az áremelés egy picit elodázható. Április 1-től azonban téglagyárak 10-15 százalékkal emelik az áraikat, de jelentős építőanyag hiányra nem nem számítanak.
Kérdésre válaszolva kitért arra is Markovich Béla, hogy nem egészséges az, hogy az építőipar jellemzően az állami beruházásokra támaszkodik. Jobb lenne, ha inkább a privát szektor mozgatná a fogaskerekeket. Ahhoz, hogy a hazai épületek, családi házak megújuljanak, még több felújítási programra lenne szükség, amit a tulajdonosok többsége igénybe vehetne – fogalmazott az ügyvezető. Hozzátette: egyszerűsíteni kellene a pályázatokat is, mert a jelenlegi támogatások benyújtása rendkívül bonyolult.
