Körülbelül 100 milliárd forintot hagyott a kkv-k számláján a kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által közösen bejelentett 11 pontos adócsökkentési program – közölte Nagy Elek, az MKIK elnöke a 2026-os Országos Kamarai Beszállítói Program budapesti nyitányán.
Nagy Elek hangsúlyozta, folyamatosan elemzik a vállalkozók lehetőségeit, és ezek alapján szakmai javaslatokat tesznek a kormányzat számára. Az elnök szerint ennek eredménye konkrétan 1 százalékkal növelte a GDP-t. Arról is beszélt, hogy a kkv-szektor esetében négy problémakört azonosítottak: az adminisztráció, az adók, a piac és a finanszírozás. Azonban úgy látja, hogy mind a négy tényező esetében sikeresen előreléptek a kormányzattal megújított együttműködés eredményeként. Idesorolta a 11 pontos adócsökkentést, a Széchenyi Kártya Program egységes 3 százalékos kamatát, illetve az Igazságügyi Minisztériummal közösen benyújtott törvénycsomagot. Egy nehéz időszakban a kkv-k finanszírozási problémája enyhült – fogalmazott, hozzátéve: a piac pang, mindenki óvatos, ezért a belső hatékonyságra kell fókuszálnunk.
A tavalyi beszállítói program kapcsán elmondta, hogy azon 86 nagyvállalat és több mint ezer beszállító vett részt, ezen keretek között pedig 1500 tárgyalást folytattak le. Erre a kapcsolatra szükség van nagyvállalati és beszállítói oldalról is – magyarázta. Idén egyébként hét helyszínen rendez az MKIK hasonló eseményt.
Balla Gergely, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség szakmai igazgatója a rendezvényen azt emelte ki, hogy a kormányzat és az MKIK közti együttműködés eredményeként – hiába a változatos politikai helyzet, valamint a különböző válságok – számos típusú állami támogatásban részesülhetnek a hazai vállalkozások, miközben a vissza nem térítendő támogatások döntő részét most már a kkv-k kapják.
Csökkent az uniós pénz
Az általa bemutatott adatok szerint 2026-ban a gazdaságfejlesztési források 41 százaléka irányulhat vállalkozásfejlesztési kiadásokra, amelyek közel kétharmada a kis- és középvállalkozásokat támogatja. A teljes vállalkozásfejlesztési támogatás összege 2025-ben 2637,2 milliárd forint volt, 2026-ban pedig 2539 milliárd forintot tesz ki.
A hazai költségvetési vállalati támogatások alakulása (2025 ➡️ 2026):
- Összes hazai költségvetési támogatás: 1180,1 milliárd forintról 1435,4 milliárd forintra nőtt.
- Széchenyi Kártya Programok: 267,5 milliárd forint ➡️ 324,7 milliárd forint.
- Ipari parkok, közműfejlesztések: 122,0 milliárd forint ➡️ 262,1 milliárd forint.
- Beruházás ösztönzési célelőirányzat (főként EKD): 124,6 milliárd forint ➡️ 189,7 milliárd forint.
- Egyéb vállalkozásfejlesztési programok: 68,9 milliárd forint ➡️ 143,9 milliárd forint.
- Digitális fejlesztés: 163,7 milliárd forint ➡️ 137,8 milliárd forint.
- Turisztikai fejlesztési feladatok: 107,0 milliárd forint ➡️ 122,0 milliárd forint.
- Eximbank kedvezményes hiteleinek kamatkiegyenlítése: 110,9 milliárd forint ➡️ 109,0 milliárd forint.
- Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: 69,6 milliárd forint ➡️ 74,9 milliárd forint.
- Garantiqa garanciavállalásból eredő kötelezettség: 29,9 milliárd forint ➡️ 50,2 milliárd forint.
- 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program: 108,2 milliárd forint ➡️ 20,0 milliárd forint.
- „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja”: 7,8 milliárd forint ➡️ 1,2 milliárd forint.
Európai uniós vállalati támogatások alakulása (2025 ➡️ 2026):
- Összes EU-s vállalati támogatás: 1457,1 milliárd forintról 1103,6 milliárd forintra csökkent.
- GINOP Plusz: 641,0 milliárd forint ➡️ 316,4 milliárd forint.
- KEHOP Plusz: 36,9 milliárd forint ➡️ 63,8 milliárd forint.
- DIMOP Plusz: 9,8 milliárd forint ➡️ 58,1 milliárd forint.
Egyéb programok (pl. TOP Plusz, Területfejlesztési Alap, bérgarancia): 769,4 milliárd forint ➡️ 665,4 milliárd forint.
A források eloszlása 2026-ban:
- Vállalatméret szerint: KKV (64 százalék), Nagyvállalat (21 százalék), Nem besorolható (15 százalék).
- Tulajdonosi háttér szerint: Hazai (70 százalék), Külföldi (8 százalék), Nem besorolható (22 százalék).
Pörög a Demján Sándor Program
Balla Gergely arról is beszélt, hogy a Demján Sándor Program intézkedései több területen, ütemezetten haladnak, jelentős volumenű igénylésekkel, szerződéskötésekkel és kifizetésekkel:
- Széchenyi Kártya Program: Az októberi kamatcsökkentés (3 százalékos hitelkamat) óta 27 252 darab hiteligény érkezett 1367,7 milliárd forint értékben. Az igénylések száma kétszeresére, volumene közel háromszorosára nőtt éves alapon. A 2026. évi kamattámogatási keret 320 milliárd forint.
- 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program: Az első ütemben 1386 nyertes projekt valósult meg (108,2 Mrd Ft), a másodikban eddig 257 projekt kapott támogatást (20 Mrd Ft). A keretösszeg 130 milliárd forint.
- Honlapfejlesztési program: Az első körben 6 ezer vállalat kapott támogatást (7,8 Mrd Ft), a másodikra eddig 1299 igénylés érkezett (2,1 Mrd Ft). A program kerete 9 milliárd forint.
- EXIM programok: Az exportösztönző hitelprogramoknál 2869 befogadott igénylésről számoltak be (674,2 Mrd Ft), amiből 2297 ügyletet már folyósítottak (387,4 Mrd Ft). A kifizetést támogató hitel- és tőkeprogram esetében 257,5 milliárd forintot szerződtek le.
- KKV tőkefinanszírozás: 267 pozitív döntés született 58,5 milliárd forint értékben (a keret 100–150 milliárdra emelkedhet).
- Adminisztrációcsökkentés: A könyvvizsgálati értékhatár emelése 16 ezer, az alanyi adómentességé 13 ezer vállalkozást érint kedvezően. További 340 ezer mikrovállalkozás vásárolhat áramot kedvezményes áron.
900 milliárdos EXIM-keret a vállalatoknak
A szakmai igazgató felidézte, hogy az EXIM exportösztönző hitelprogramjainak teljes keretösszege idén február végén 900 milliárd forintra emelkedett. Ezeket a konstrukciókat már nemcsak exportáló, hanem a külpiacra még csak készülő vállalkozások is igénybe vehetik.
- Beruházási hitelek (530 Mrd Ft keret): Cél a nemzetköziesedés, a fenntarthatóság és a géppark-fejlesztés (Jövő Exportőrei Beruházási, Zöld Beruházási és Befektetési hitel, Exportélénkítő Lízing).
- Forgóeszközhitelek (370 Mrd Ft keret): A működéstámogatást, a készletfinanszírozást és a vevőkör bővítését szolgálják.
- Kifektetési hitel és tőkeprogram (min. 50 Mrd Ft keret): Külföldi befektetések, cégrészesedések és európai ingatlanbefektetések megvalósítását célozza.
A digitalizáció hiánya és a dualitás a legnagyobb fék
Balla Gergely zárásként figyelmeztetett, a hazai kkv-k digitalizációs fejlesztése továbbra is elmarad a kormányzati elvárásoktól, amelynek leküzdésében az Ügynökség is segítséget nyújtana. A magyar gazdaságban továbbra is markáns a duális szerkezet: a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások munkatermelékenysége között több mint kétszeres a különbség. Egy uniós vizsgálat rámutatott, hogy a hazai kkv-k lemaradása érdemi, a nagyvállalatokhoz viszonyított relatív termelékenységük jóval az uniós 100 százalékos átlag alatt alakul.
