Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előjelzése szerint Magyarországon a GDP növekedése 2025-ben 1,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,1 százalékra emelkedik.
A napokban beadott költségvetési tervezetben a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2025-re, azaz majdnem a duplájával, egész pontosan Varga Mihály Pénzügyminisztériuma a brüsszeli prognózisnál 1,6 százalékponttal vár nagyobb bővülést.
Ez bő ezermilliárd forintos különbséget jelent,
ugyanis ha abból indulunk ki, hogy idén már nem igazán valószínű 1 százaléknál nagyobb GDP-növekedés – már a kormány is csak 0,8 százalékkal számol 2024-re, a GDP értékét pedig folyó áron majdnem 82 ezer milliárd forintra várják, így a különbség a két prognózis között körülbelül 1300 milliárd forintra tehető.
Ez óriási mértékű eltérés, majdnem annyi, mint …
- amennyit a kormány jövőre a rendvédelemre és közbiztonságra szán, összesen (1395 milliárd forint);
- több, mint amennyit családi pótlékokokra és gyermekeknek járó juttatásokra tervez költeni (1050 milliárd forint);
- és nagyjából a harmada annak, mint amennyi az egészségügyre (3717 milliárd forint), vagy amennyi az oktatásra (3876 milliárd forint) megy;
- továbbá ennyiből kijönne akár két 4-es metró is, vagy mondjuk négy Puskás Aréna.
A bizottság előrejelzése szerint a növekedés fő hajtóereje egyébként a fogyasztás lesz. Az export és a beruházások ezzel egyidőben a kereskedelmi partnerek mérsékelt növekedése miatt fokozatosabban bővülnek. Viszont az inflációs nyomás a növekvő kereslet, valamint a 2023 decemberében bevezetett 15 százalékos minimálbér-emelés és a nemzeti fizetőeszköz leértékelődése miatt továbbra is erős marad.
A kormány ezzel szemben nem tart a forint gyengülésétől, sőt, épp ellenkezőleg, forinterősödést vár.
A jövő évi büdzsében – amelynek tervezetét itt érheti el – éves átlagban 397,5 forintos euróval számoltak. A forint közel egy hónapja nem járt a lélektani 400-as szint alatt, a mostani hétvégének 407 körüli árfolyamszinttel ment neki – azaz már a jelenlegi árfolyamszint is közel 2,5 százalékkal magasabb, mint amivel a büdzsét tervezték, ráadásul elemzők szerint is arra érdemes berendezkedni, hogy a jövőben már inkább 4-essel kezdődik majd az euró-forint keresztárfolyam.
A dollárnál viszont még nagyobb a különbség – legalábbis jelenleg: éves átlagban 360,5 forintos dollárt várnak 2025-re, ezzel szemben jelenleg 387 körül mozog az árfolyam, azaz itt már nagyobb az elcsúszás, jelenleg bő 7 százalékos.
Az inflációt nézve nagy különbség – legalábbis a növekedési előrejelzésekhez képest – nincsen a két dokumentum között:
- a kormány a költségvetési tervezetben 3,2 százalékos inflációt vár 2025-re;
- a bizottság előrejelzése szerint ez 3,6 százalék lesz.
A hiánycélnál viszont megint nagyobb az eltérés – lévén, hogy itt is a GDP-hez mérik, amiben egészen mást vár a két testület a jövő évtől:
- a kormány GDP-arányosan 3,7 százalékos hiánycéllal számolt;
- a bizottság szerint ez jövőre a GDP 4,6 százaléka lesz.
Mit mond a Költségvetési Tanács?
A 2025. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének végrehajthatóságával kapcsolatban a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek alapvető ellenvetései, ugyanakkor felhívják a kormány figyelmét több, a tervezett célok elérését érintő kockázatra – közölte november eleji ülése után a tanács. Az KT véleménye szerint
a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt kockázatok övezik.
A tanács számos kockázatot megemlített a jövő évre vonatkozóan:
- az orosz-ukrán háború és az amiatt meghozott szankciók hatásai 2024-et követően 2025-ben is negatívan érintik a magyar gazdaságot;
- Európa energiabiztonsági problémái bár enyhültek, de nem szűntek meg;
- az Európai Uniótól Magyarországnak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak;
- szintén kockázat a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye is;
- valamint a globális kereskedelempolitikai konfliktusok.
Mindezek miatt elsősorban a tervezett gazdasági pályához szükséges pozitív beruházási trendforduló megvalósulását övezik kockázatok – idézi a tanács véleményét az MTI.
A KT közölt konkrétabb problémákat is: megítélése szerint a hiánycél megvalósulását is kockázatok övezik – túl azon, hogy ha a növekedés elmarad a várttól, akkor az mérsékelné a költségvetés bevételeit –, ugyanis a büdzsé számol uniós forrásokkal, de azok elérhetősége továbbra is kérdéses.
