Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Koller György 1986-ban mikrohullámú szakirányon, híradástechnikai mérnökként végzett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán.
A nyolcvanas évek óta dolgozik a távközlési szektorban, 2016 szeptemberétől a Telenor Magyarország, majd 2022 márciusától a Yettel Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese. Dolgozott korábban a cég jogelődjénél, a Pannonnál is.
Az Economxnak adott interjúban többek közt beszélt
- az állam Yettelben való szerepvállalásáról;
- az Óbudai Egyetemmel kötött megállapodásról;
- a cég 5G-s fejlesztéseiről;
- a technológia fejlődéséről;
- valamint a „fóliasisakos” aktivistákról is.
Az év elején az állam tulajdonrészt szerzett a Yettelben, azonban decemberben már ki is szállt a cégből. Hogyan érintette a cég működését az állami szerepvállalás? A vevő a hírek szerint a PPF-Csoporthoz tartozó TMT Hungary Holdco B.V. holland holdingtársaság. Hogyan fest most a Yettel tulajdonosi szerkezete?
Koller György: Az állam tulajdonosi jelenléte – aminek teljes története 2019 októberére nyúlik vissza – és 2023 decemberében bejelentett távozása nem befolyásolja a Yettel Magyarország stratégiáját és mindennapi működését. A bejelentett tranzakció értelmében a Yettel Magyarország 100 százalékban a PPF Csoport tulajdonába kerül.
Szintén friss hír, hogy az Óbudai Egyetemmel kötöttek stratégiai együttműködést. Ennek mi a célja?
K.Gy.: Az együttműködés tavaly ősszel vette kezdetét, amikor elindult a Bevezetés az 5G technológiába nevű tárgy az MSc-képzésben tanuló informatikus és mérnök hallgatók számára. A tantárgy keretében a telekommunikációs iparágról, a hazai piac sajátosságairól, spektrumhasználatról és -gazdálkodásról, energiahatékonysági beruházásokról, az 5G jövőbeni felhasználási lehetőségeiről, továbbá az IoT-technológiáról, valamint a privát hálózatokról is tanulhatnak a diákok. Ennek a tárgynak a kidolgozásában a Yettel szakemberei is részt vettek azzal a céllal, hogy a hallgatók a gyakorlati életből vett alkalmazási példákon keresztül valós elméleti és gyakorlati ismeretekhez juthassanak.
Korábbi közleményük szerint az egyetem kutatói és mérnökei is hozzáférnek a jelenleg legfejlettebb 5G-kapcsolathoz – mit jelent ez a hozzáférés, miért jó ez?
K.Gy.: Az egyetem számára biztosított 5G-hálózaton a technológiát alkalmazva különböző méréseket végezhetnek a kutatók, amivel a gyakorlatban is validálhatják az elméleteiket. Az egyetemmel együttműködünk a munkaerő-toborzási projektekben is.
Magyarországon elsőként elérhetővé tették ügyfeleik számára a „standalone” (azaz önálló 5G) technológiát – ez mit jelent? Mindebből mit tapasztalhatnak az ügyfelek?
K.Gy.: Az eddig használt magyarországi hálózatok a 4G technológia segítségére is támaszkodtak bizonyos alap hálózati információk átvitelében a végpontok és a hálózat között. Ezzel a megoldással magas frekvencián kiváló gyorsaságot lehetett elérni, azonban például azt az alacsony válaszidőt, amit az 5G-szabvány képes elérni, csak az önálló 5G képes megközelíteni. Ez tehát már teljesen független a 4G-től, minden elemében 5G-technológiát használ, és kizárólag az 5G számára kijelölt frekvenciatartományban zajlik a kommunikáció.
Ezzel a megoldással lerövidíthető a már említett hálózati válaszidő, növekszik az elérhető feltöltési sebesség, valamint nagyobbá válik egy adott cella kapacitása a kiszolgált eszközök lehetséges számának tekintetében. Ezen felül az önálló 5G-vel megjelenik a „hálózatszeletelés” lehetősége, ami elsősorban gyárak, termelőüzemek számára érdekes, hiszen az 5G hálózat minden előnyét képes nyújtani a publikus hálózattól teljesen függetlenül. A most elindított önálló 5G-t első ütemben az 5G-t használó OtthonNet és IrodaNet szolgáltatásunk előfizetői érik el, és jövőbeli terv minden ügyfelünk számára elérhetővé tenni a technológia előnyeit.
Egyébként „mihez kell” az 5G? Egy átlagos felhasználónak talán már a 4G gyorsasága is elég – mit nyújt pluszban az 5G, amit a 4G nem tudott?
K.Gy.: Az ügyfeleink adatforgalma folyamatos növekedésben van. Az új technológia a rádiós spektrum hatékonyabb felhasználása által képes hosszú távon tartani a lépést ezzel a növekedéssel. Ezáltal a jövőben is megfelelő ügyfélélményt tudunk biztosítani előfizetőink számára.
Az 5G-technológia egy alapjaiban más szabvány, mint a 4G. A kérdésben említett előnyökön túl említhető a kapcsolatsűrűség: az 5G egy négyzetkilométeren belül akár 1 millió készüléket képes egyidejűleg kiszolgálni, ami tízszerese a 4G képességeinek.
Ez előny lehet már manapság is egy tömegrendezvényen, de hosszú távon gondolkodva előnyt jelent, ha például az autók, otthoni kütyük, okosvárosok online szenzorai egyszerre csatlakoznak a mobilhálózatra. Létező, de talán kevesek – ipari alkalmazások, drónok – által kihasználható előny, hogy a 4G egy adott állomásról nagyjából egy 200 km/h-val mozgó eszközt képes kiszolgálni, de az 5G-szabvány ebben is többet nyújt, akár egy 500 km/órával mozgó eszközzel is képes kapcsolatot teremteni. Az 5G továbbá a spektrumkihasználásban és az egy egységnyi adat átvitelére jutó energiafelhasználásban is hatékonyabb a korábbi technológiáknál, ami fontos fenntarthatósági szempont a hálózatfejlesztésben.
Sokan még mindig félnek az 5G-től: talán már kevesebb olyan hírrel találkozunk, hogy 5G-s állomásokat támadnak meg aktivisták, de a mai napig sokan fenntartásokkal állnak a technológiához. Veszélyes az 5G? Miért tartanak tőle? Ön szerint mivel győzhetők meg a fóliasisakos aktivisták?
K.Gy.: Minden új technológia megjelenésekor felbukkannak kételkedő emberek, akik hangot adnak félelmeiknek – gondoljunk csak a televízió megjelenésére, vagy saját iparágon belül 30 éve a mobiltelefónia indulására –, egy hangos kisebbség ezekben az időszakokban egyenesen katasztrófát vizionált, és látjuk, az idő mit igazolt. Ebbe a sorba illik az 5G megjelenése is. Az új technológiai szabvány egy nagyon komoly és körültekintő, nemzetközi kutatómunka eredménye után kerülhetett bevezetésre, ráadásul a telekommunikáció egy hatóságilag is erősen szabályozott és ellenőrzött iparág.
Az 5G bevezetése és használata biztonságos, hogy nem jelent kockázatot a lakosságra vagy az élővilágra.
Az idő ezt is igazolni fogja azok számára, akikre esetleg a műszaki tények és érvek nincsenek hatással.
Hol tartanak most a hálózat fejlesztésében? 2021-ben kezdték meg az „átfogó hálózatmodernizációs munkákat” – miben áll az újítások lényege?
K.Gy.: Jelenleg a teljes hálózatmodernizáció mintegy 80 százalékánál járunk, 2024 első felében tervezzük a projekt befejezését. Most a maghálózat és a rádiós berendezések cseréjével végzünk, ezt a mobilhálózatokra jellemző folyamatos monitoring és a szükséges finomhangolások követik.
Egy mobilhálózat sosincs teljesen készen: az emberek mozgása, adatigénye folyamatosan változik, ez egyben ennek a szakmának a kihívása és egyben a szépsége is.
Maga a modernizáció az országos, lakosságra vetített 99,5+ százalék lefedettségű 4G kapacitását 2-3-szorosára növeli, illetve ennek köszönhetően kapcsolhattunk magasabb fokozatra az 5G-hálózat kiépítésében is. Mára országosan közel 700 bázisállomáson érhető el a magas frekvencián érkező, valódi 5G-sebességet nyújtó mobilnet a Yettelnél.
Milyen fejlesztések vannak még a csőben?
K.Gy.: A teljes körű hálózatmodernizáció, mint említettem, a rádiós és a maghálózat cseréjét is jelenti, ami számos új műszaki megoldás bevezetésének lehetőségét hozza el. A nemrég bejelentett önálló 5G csak az első lépés, a fejlesztésekhez köthető új képesség a Voice over WiFi (VoWiFi), amivel a beltéri lefedettséget növelhetik ügyfeleink olyan helyeken, ahol a kültéri elérés akadályozott, de az épületben van elérhető WiFi-hálózat. A jövőben az 5G képes lesz hangot is kezelni, ez a Voice over New Radio (VoNR) technológia, ami tehermentesíti a korábbi technológiákat, sőt, bármelyik korábbi technológiánál lényegesen nagyobb kapacitást biztosít egy adott cellán belül, kiváló minőségben.
