Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az év elején még csökkenő tendenciát mutatott az újonnan felvett hitelek és azok törlesztésének értéke. A második negyedévben azonban már növekedett a háztartásoknak nyújtott hitelfolyósítások értéke, a törlesztés azonban továbbra is csökkenést mutat az év eleji adatokhoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közölt statisztikájából.
Fokozódott a hitelezés, a lakosság ugyanis több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett. Ez annyit jelent, hogy a folyósítások meghaladták a törlesztések összegét, ami a háztartási hitelállomány emelkedéséhez vezetett az április és június közötti időszakban.
Az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya növekedett a legnagyobb összegben, ami elsősorban a babaváró hitel állományemelkedésének köszönhető.
Fizetési késedelmek
A 90 napon túli késedelmes állomány a teljes hitelportfólióhoz viszonyítva lényegében nem változott az előző negyedévhez képest, június végén a hitelek 1,53 százaléka volt késedelemben Magyarországon.
A forinthitelek közül a személyi kölcsönök és a gépjárműhitelek voltak a leginkább késedelemben.
Az átstrukturált hitelek aránya tovább mérséklődött: januárban még a teljes hitelállomány 7,3 százalékát tette ki, június végéig 4,4 százalékra csökkent. A 90 napnál hosszabb késedelemben ez a hiteltípus elég rosszul áll, a késedelmes fizetők aránya közel 13 százalék.
A forintalapú személyikölcsön-szerződések száma 834 ezerre nőtt a második negyedévben.
- A teljes személyihitel-állomány meghaladja az 1 350 milliárd forintot, amelynek több mint 4 százaléka volt 90 napon túl késedelmes – ez hatéves csúcsot döntött meg.
- Közel 19 milliárd forintnyi törlesztés ráadásul éven túli késedelemben van.
A hiteltörlesztési moratórium megszüntetését követően indult növekedésnek a törlesztők elmaradása itthon. A növekvő tendenciához nagyban hozzájárulhatott a magyar emberek elinflálódó bére, amit az Európa-rekorder inflációnak köszönhetünk.
Pont emiatt akar egyre több magyar hitelt felvenni. Kérdés, hogy hány százalékuk lesz képes időben visszafizetni? A Cofidis Hitel Monitor felmérésből kiderült, hogy a magyarok 10 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben. Kutatásuk alátámasztotta az eddigi tendenciákat, amely szerint a személyi kölcsön most sokkal népszerűbb – ez egyébként jellemző is a pénzügyi válságok alatt.
A nem lakáscélú hitelt felvevők átlagosan 1,3 millió forintot vennének fel bankjuktól. Annak ellenére, hogy a személyi kölcsön a legnépszerűbb, a leggyakoribb hitelcél továbbra is a lakásvásárlás és ingatlanfelújítás maradt.
A jegybank adatai azonban arról árulkodnak, hogy egyelőre nem kell több hitel a magyaroknak. A második negyedévben a hitelintézetek lakossági hitelállománya 98 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések egyenlegeként, ezért júniusra közel tízezer milliárdra emelkedett a háztartások hitelállománya.
Az éves növekedési ütem 2021 július óta fokozatosan lassult. Ez idén júniusban 3,1 százalékot tett ki, ami reálértelemben már 14 százalékos csökkenésnek felelt meg. A magas kamatkörnyezet és a bizonytalan gazdasági helyzet is nagyban hozzájárult a hitelfelvételek csökkenéséhez.
A fogyasztási- és lakáshitel trendek megfordulása miatt egyébként a pénzintézetek növelni tervezik a lakáscélú hitelkihelyezések összegét az év második felében.
A kártyatartozások is halmozódnak
Egyre kevesebb aktív hitelkártya szerződés van Magyarországon. Utoljára 2011 decemberében volt egymillió felett a szerződések száma, azóta szinte folyamatos csökkenés figyelhető meg, most már kevesebb mint 750 ezer ez a szám.
Közben a felvett hitel összege folyamatosan növekszik, ami a hitelkártya miatt különösen veszélyes, hiszen ha nem időben fizeti vissza az ügyfél a kölcsön kapott pénzt, magas kamatokra és késedelmi díjakra is számíthat. A jegybank statisztikája szerint azonban itt is egyre többen maradnak el a fizetéssel – a kártyahitelek 4,5 százalékánál 90 napon túli a késedelem.
Inkább személyi kölcsön, mint lakáshitel
A lakosságnak nyújtott hitelek hitelcél szerinti megoszlásában is érdekes adatok figyelhetők meg. A július hó végi állomány több mint felét a lakáscélú kölcsönök tették ki, 22 százalékát az áruvásárlási- és egyéb fogyasztási hitelek, a sorban ezután a személyi hitelek jönnek 13,8 százalékkal, majd rendre a szabad felhasználású jelzáloghitel (7,9 százalék), a folyószámlahitel (2,8 százalék), a gépjárműkölcsönök (0,9 százalék) és az egyéb hitelek zárják a sort 0,2 százalékos részesedéssel.
A július havi tranzakcióknál is hasonló számok rajzolódnak ki, annyi különbséggel, hogy több személyi, mint lakáshitelt vett fel a lakosság.
Egy átlagos lakossági folyószámla 40 ezer forintos mínusszal zárja a hónapot, persze nagy a szórás az ügyfelek között. Júliusban átlagosan 25,38 százalékos kamattal lehetett folyószámlahitelt felvenni, de egyes bankoknál 40 százalékos kamatokkal hirdetnek konstrukciókat.
