A tavalyi év második felében a magyar gazdaság nyilvánvalóan bajban volt, ezt jelezte a megugrott euró-forint árfolyam is, amely mostanra visszakorrigált és stabilnak tekinthető. Mindez azt jelentené, hogy innentől már hátra lehet dőlni, minden rendben a magyar gazdasággal? Pogátsa Zoltán közgazdász és beszélgetőpartnere, a szintén közgazdász Büttl Ferenc ezt a témát járta körül a Pogi Podcast legújabb adásában. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)
Tavaly ősszel még számos gazdasági problémával küzdött a magyar gazdaság. „Irtózatosan magas volt a gáz ára, ehhez képest a magyar devizaállomány nagyon alacsony volt, ennek eredményképpen elszállt az euró-forint árfolyam, ami nagyon megdobta az inflációt. Alig akadtak olyan makromutatók, amelyekkel ne lett volna valami baj” – idézte fel a mindössze néhány hónappal ezelőtti helyzetet Pogátsa Zoltán.
Az összkép mára sokkal biztatóbb, Büttl Ferenc azonban rámutatott: a kormánynak ehhez nem sok köze van, külső tényezőknek köszönhető a javulás.
A gáz ára a tőzsdén nem azért esett, mert Magyarország ennek érdekében bármit is tett volna. Sokkal inkább köszönhető annak, hogy az Európai Unió lejött az orosz gázról
– mondta.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, számos gazdasági bökkenő valójában nem tűnt el, csak átalakult.
Az a fránya infláció
A dollár alapú adósság növelésével és a rettentő magas kamatokkal mesterségesen ott tartják egy bizonyos szinten az árfolyamot. Ennek viszont az ára, hogy nagyon magasak a törlesztőrészletek, miközben a harmadik negyedéve tartó recesszió miatt amúgy is destabilizálódott a költségvetés – hívta fel a figyelmet a két közgazdász.
Tehát: továbbra is nagy a baj, csak éppen átpakolta a kormányzat a problémákat a költségvetésre. Ha meg azt próbálja meg orvosolni, akkor az infláció nem fog csökkenni.
Pogátsa Zoltán kiemelte, a kormány gyakorlatilag kényszerintézkedéseket hozott a korábbi hibák orvoslására. Ezeknek a kényszerintézkedéseknek is vannak azonban negatív hatásai, ezeknek a kiküszöbölésére aztán újabb kényszerintézkedéseket kell hozni, ide sorolható például az állami hitelezés vagy az ársapka is.
„Olyan ez, mint amikor a sakkjátszma elején léptél egy nagyon rosszat, és onnantól kezdve az egész meccs alatt csak a helyzetet próbálod menteni, mert állandóan kényszerhelyzetben vagy”
– magyarázta a közgazdász.
Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly egyértelművé tette, hogy a kabinet kiemelt céljának tekinti,: 2023 végére egy számjegyűre szorítsa vissza az inflációt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban örömmel jelentette be, hogy már december előtt „sor kerülhet az infláció egy számjegyűre csökkentésére”.
Pogátsa Zoltán szerint azonban némileg túlzás csökkentésről beszélni.
A magyar infláció tavaly év közepén lódult meg igazán. Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került adatok a tavalyi adatokhoz képest a kalkulált áremelkedést mutatják. Ebből az következik, hogy ha a nyári, majd az őszi hónapokhoz viszonyítunk, azokhoz képest már messze nem lesz akkora ugrás az inflációban. Ha tehát semmit sem tesz a kormány az áremelkedés letörésének érdekében, akkor is egyszámjegyűvé kellene válnia, már csak a bázishatásnak köszönhetően is
– mondta.
