Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az unió átlaga jóval alacsonyabb Magyarország számához képest, mindössze 70,1 százalék, miközben az eurózóna átlaga még az uniós átlagnál is rosszabb, mindössze 69,7 százalék.
Tehát Magyarországon a nők munkaerőpiaci helyzete 2010 óta Európa második legnagyobb javulását produkálta.
A munkaerőpiaci helyzettel együtt javultak az életkörülményeik is, hasonló mértékben csökkent a szegénységben élők aránya – derül ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefoglalójából.
A Covid alatt az egyik leggyorsabban regenerálódó ország volt Magyarország. Mind a volt keleti blokk, mind a V4, illetve a szomszédos országok közül is a magyar érték a legmagasabb.
A legaktívabb korosztályból sokan dolgoznak
- A munkaerőpiacon legaktívabb korcsoport a 25–54 éves nőké, akiknek a szezonálisan kiigazított foglalkoztatási rátája 85 százalék, ami Szlovénia után a második legjobb érték az unióban, jóval az uniós átlagos 77,1 százalék és az euróövezeti 76,3 százalék felett van.
A munkaerőpiacon legaktívabb korcsoportban az euróövezeten kívüli országokban jóval magasabb a női foglalkoztatás, mint az euróövezetben.
- A fiatal, 15–24 éves nők foglalkoztatási rátája 25,2 százalék. Bár az ötödik legnagyobb növekedést hajtottuk végre, a 2010-es 23. helyről a 18. helyre léptünk előre, még mindig rosszabbak a mutatóink – mind az uniós átlagnál, mind az euróövezetnél.
- Az idősebb, 55-64 éves nők foglalkoztatási rátája 57,9 százalék. Szlovákia 33,2 és Csehország 33 százalékpontos javulása után a magyar növekedés volt az unióban a harmadik legnagyobb e korcsoportban. Az uniós átlagnál (57,3 százalék) már jobbak lettünk, de az eurózóna értékénél (58,1 százalék) még lejjebb vagyunk.
Magyarországon nagyon kevés a részmunkaidős lehetőség
A 15–24 és az 55–64 évesek esetében az eurózóna adatai jobbak az eurózónán kívüli országoknál. Mindkét korcsoport esetében a lemaradásunk elsődleges oka, hogy a nálunk magasabb foglalkoztatású országokban nagyobb arányban dolgoznak a nők részmunkaidőben.
- Míg nálunk a 20–64 éves foglalkoztatott nőknek mindössze 5,9 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ez a negyedik legalacsonyabb érték a tagállamok között;
- addig például Hollandiában 60,4 százalék;
- Ausztriában 50,8 százalék;
- Németországban 48,6 százalék.
Ezért aztán a teljes munkaidőben dolgozó nők aránya a 20–64 éves korcsoportban Bulgária után a második legjobb az egész unióban, 71,5 százalék, több mint másfélszerese az euróövezet átlagának.
A legaktívabb korosztály csekély százaléka talált részmunkaidős állást
Hasonló a részmunkaidőben dolgozó nők aránya a foglalkoztatottak között a legaktívabb korcsoportban is:
- A 25–54 évesek között nálunk 4,9 százalék;
- Hollandiában 57,9 százalék;
- Ausztriában 50,9 százalék;
- Németországban 48,4 százalék.
A korcsoportjukban 100 nőből 80,8 fő dolgozik nálunk teljes munkaidőben, amelynél magasabb arány nincs egyetlen tagállamban sem.
A 15–24 éves foglalkoztatott nők között is csupán 7,8 százalék részmunkaidős, tehát a korcsoportból 23,2 százalék dolgozik teljes munkaidőben, ami így már a nyolcadik legmagasabb arány, nagyobb az uniós és az euróövezeti értéknél.
Más országokban dolgoznak iskola mellett
Megállapítható, hogy nálunk azok a fiatalok, akik még iskolába járnak, a tanulás mellett nem tudnak dolgozni is, mint ahogyan ezt teszik más országokban. Ahol elterjedt a duális képzés, ott magas a fiatalok foglalkoztatása.
Az 55–64 éves foglalkoztatott nők között mindössze 10,1 százaléka részmunkaidős, a teljes korcsoportnak több mint fele, azaz 52,1 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, míg az unió átlagban csak alig több, mint a harmada. A magyar érték a tizedik legjobb arány.
