Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió tagországainál jóval magasabb, rekord hazai áremelkedés hatására egyes élelmiszerek ára megközelítette, sőt, több esetben el is érhette európai átlagárakat. Ennek oka részben a hazai termelői és felvásárlási árak jelentős emelkedése, részben pedig az áruházláncok árpolitikája.
A tejtermékek ára nőtt a legjobban, de árstop nélkül a tojás is közel dupla annyiba kerülne, mint egy évvel ezelőtt.
A termelői árak emelkedése ugyanakkor januárban megtorpant, sőt, bizonyos termékeknél már elkezdődött egy lassabb árcsökkenés, ami a következő hetekben a fogyasztói árakban is megjelenhet.
Ha az árcsökkenéssel kapcsolatos előrejelzések beválnak, akkor valóban nem lesz megterhelő az árstopok kivezetése májustól, most viszont még jelentősen a zsebünkbe kellene nyúlnunk.
Nem drágul már tovább az élelmiszer
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéseiből kiderül, hogy januárban már nem nőtt tovább a tejtermékek, a tojás és a baromfihús felvásárlási és feldolgozói átlagára.
A legtöbb tejtermék, a csirkehús és a tojás termelői ára ráadásul decemberhez képest valamivel már alacsonyabb volt januárban,
noha a változás nem jelentős, egyelőre 1-2 százalékos. A világpiaci folyamatok ugyanakkor már előrevetítik a további árcsökkenést.
Erre lehet következtetni a gabonafélék árának elmúlt hónapokban elkezdődött egyenletes csökkenéséből, amely a takarmányozási költségek csökkenését, így végső soron a termelői és fogyasztói árak mérséklésének lehetőségét vetíti előre.
Árakban felzárkóztunk Európához
Az elmúlt egy évben nemcsak a fogyasztói, de a felvásárlási árak emelkedése is messze felülmúlta az uniós átlagot. Ennek következménye, hogy a nyerstej és az egészcsirke felvásárlási ára elérte az uniós átlagárat. A tavaly januárihoz képest idén januárban az egész csirke felvásárlási ára
- az EU-ban 16,5 százalékkal volt magasabb, átlagosan kilogrammonként 955 forint;
- Magyarországon pedig 58,9 százalékos emelkedést követően kilogrammonként 950-960 forint körül mozgott.
A nyerstej felvásárlási ára az EU-ban egy év alatt 39 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon 73 százalékkal. Emiatt az uniós átlagos felvásárlási árak és a magyar árak közötti különbség jelentősen csökkent, jelenleg 9 százalékkal magasabbak az uniós nyerstej árak.
Ez történne az árakkal, ha most szűnne meg az árstop
A 2,8 százalékos UHT tej fogyasztói ára idén januárban alacsonyabb volt, mint tavaly januárban, mivel az árstopot csak 2022. februártól vezette be a kormány. Egy év alatt a fogyasztói árak nem változtak, ugyanakkor a felvásárlási árak a többi élelmiszerhez hasonlóan emelkedtek: a 2,8 százalékos tartóstej feldolgozói átvételi ára 64 százalékkal nőtt, a csirkemell átvételi ára pedig 51,3 százalékkal.
A tojás is árstopos termék, ám erre nem a 2021. októberi, hanem már a 2022. szeptemberi árakat kellett bevezetni, vagyis a dobozos, tíz darabos tojás ára 723 forint lehet.
Ha az árstop most szűnne meg, akkor
- egy kilogramm csirkemellfilé bolti ára 2600-2800 forintra nőne,
- a tíz darabos dobozos tojás 800-850 forint lenne,
- a 2,8 százalékos UHT tej pedig 520-550 forintra drágulna.
A kereskedők behozták az árstopos veszteséget
Januárban már bőven meghaladta a csirkemell, a tartós tej és a tojás beszerzési ára a fogyasztói árakat, ezért a kereskedőknek ráfizetés volt ezeket a termékeket kitenniük a polcokra.
Az is látható, hogy az egyéb termékek sokszor túlzott áremelésével mégis növelték forgalmukat, így nyereségüket is az üzletek. Ilyen termék péládul a trappista sajt, amelynek a felvásárlási ára egy év alatt 84 százalékkal emelkedett, ám a bolti árak átlagosan 95 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A vaj felvásárlási ára 73 százalékkal nőtt, míg a fogyasztói ár több mint duplájára emelkedett, 102 százalékkal volt drágább januárban.
A diszkontok a vaj árát februártól már 20 százalékkal csökkentették. Ha a túlárazások miatt számítani lehet árcsökkentésre, akkor a tejtermékek közül várhatóan a trappistasajt ára is mérséklődik.
Van miből árat csökkenteni
A hazai és nemzetközi adatok szerint az élelmiszerek ára nálunk emelkedett a legnagyobbat egy év alatt. Ehhez ugyanakkor részben járult csak hozzá a felvásárlási árak emelkedése, miközben az üzletek több tételnél is jóval nagyobb mértékben emeltek árat. Igaz ez többek közt a gyümölcsökre és a legtöbb feldolgozott élelmiszerre. A Gazdasági Versenyhivatal éppen ezért vizsgálja a nagy kiskereskedelmi láncok áremelési gyakorlatát, valamint azt, összejátszottak-e a piaci szereplők.
A túlzott magyarországi áremelkedés okaként a szakértők a nemzetközi kereskedelmi láncok gyakorlatai mellett a meglévő élelmiszeripari kapacitás állapotát, a verseny hiányát és a forint árfolyamingadozását emelik ki.
Tartós és jelentős, minden terméket érintő árcsökkenésre nem számíthatunk, hosszabb távon a jövedelmek emelkedése ellensúlyozhatja a több mint 40 százalékos élelmiszer-inflációt
