Virág Barnabás elmondta, hogy decemberben 24 és fél százalék volt a havi infláció, ez azonban az üzemanyag ársapka kivezetésének köszönhető, így egyedi hatás miatt ugrott meg az adat. A következő hónapokban ugyanakkor a dezinflációs hatások már segíthetnek: ezek a kedvező időjárás, az alacsonyabb gázfogyasztás, a csökkenő gázár. Az élelmiszerpiacon is fordulhat körvonalazódik: a gabonaárak már csökkennek.
Külső környezet
Az Magyar Nemzeti Bank szerint egyre több országban indult meg az infláció lassú mérséklődése. A kereslet gyengülése, az energia- és nyersanyagárak, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése és a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása 2023-tól a globális infláció folytatódó mérséklődését vetíti előre.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és az Európai Központi Bank esetében a piaci árazások, illetve a döntéshozói nyilatkozatok szerint is további kamatemelések várhatók. Emellett az EKB korábbi bejelentése alapján 2023 márciusától megkezdi az eszközvásárlási program keretében felépített portfólió csökkentését.
Szigor
A Monetáris Tanács mai ülésén változatlanul hagyta a kondíciókat, ugyanakkor tovább szigorítja a banki tartalékrátát: április elsejétől 10 százalék lesz a kötelező tartalékráta a jelenlegi 5 százlék helyett. A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy döntései minél inkább érvényesüljenek a piacon (monetáris transzmisszió), ezért bevezet hosszabb lejáratú eszközöket is. Ennek keretében a hosszú futamidejű betéti eszközét január 25-én hirdeti meg, míg február 1-től a diszkontkötvény-aukciókat heti rendszerességgel fogja megtartani.
Várakozások
Az MNB várakozásai szerint az infláció fordulatát okozó hatások a következő hónapokban még erőteljesebbé válnak.
A világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak az orosz-ukrán háborút megelőző szintjükre csökkentek. Az elmúlt hónapokban a jelentős exportbővüléssel, a gázárak mérséklődésével és a lakossági fogyasztás alkalmazkodásával párhuzamosan megkezdődött a folyó fizetési mérleg egyenlegének trendfordulója.
A normalizálódó világgazdasági környezettel és cserearányokkal, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával a külkereskedelmi egyenleg érdemben javulhat, így a folyó fizetési mérleg hiánya tovább csökken.
Maradnak az átmeneti eszközök
Az MNB az ősszel bevezetett, a bankközi likviditás tartós lekötését célzó eszközeivel – az átalakított kötelező tartalékrendszerrel, az egyhetes futamidejű diszkontkötvénnyel és a hosszú futamidejű betéti tenderrel – az év végi időszakban is erőteljesen támogatta a monetáris transzmisszió hatékonyságának fenntartását. A kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban rendszeresen fogja alkalmazni.
