A Magyar Nemzeti Bank közzétette friss inflációs jelentését, amiben nem kertelnek: nem lesz fáklyásmenet a következő év: 15-19,5 százalék közötti inflációval számolnak. Öröm talán az ürömben, hogy az MNB igazgatója 2023 második felétől markánsan csökken az inflációt jósolt. Balatoni András szerint a lassuló gazdasági növekedés gyors visszapattanása is várható júliustól.
A cégek túltolták
Az MNB igazgatója a nemzetközi viszonylatban kiugróan magas magyar inflációs adatot az energiaárak és a költségek növekedésével magyarázta. Közben pedig a vállalatok a költségek felett árazták át a termékeket, a céges profitok kiugróan, 34 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest - hívta fel a figyelmet. Azzal folytatta, hogy más régióban is nőnek a profitok, de nem ilyen magas szinten, és úgy fogalmazott: az inflációt már nem lehet magyarázni a költségek növekedésével, "a cégek túlkompenzáltak".
Talán ez is az oka annak, hogy az élelmiszerárak inflációja Magyarországon volt a legmagasabb, messze elszakadt a régiós számoktól. Az MNB mai, először publikált adatai valósággal sokkolóan hatottak. Szerencsére kiderült, hogy rossz számokat írtak, de a korrigált adatok szerint sincs még vége drágulásnak: az MNB időközben javított táblázata alapján - 29,7 százalékkal kell majd többet fizetnünk az élelmiszerekért:
- a nem feldolgozott élelmiszerek 28,4 százalékkal,
- a feldolgozott élelmiszerek 30,4 százalékkal drágulhatnak
De itt még nem áll meg az árnövekedés:
- az energia 39,2
- az alkohol és a dohány 11,8
- az üzemanyagok pedig 21,8
- a piaci szolgáltatások 12,1
- az ipari termékek pedig 12,2 százalékkal kerülhetnek többe jövőre.
A jövőre is vágtató élelmiszerárak az MNB szerint is elemzésért kiáltanak. A jegybank igazgatója - vélhetőleg a még első verziós, magasabb számok ismeretében - azt mondta "utána kell nézni, hogy mi okozta ezt a masszív drágulást a termékek széles palettáján". Balatoni András ugyanakkor felhívta rá figyelmet, hogy az élelmiszerek esetében az import is jelentősen emelte az árindexet, a forint leértékelődése gyorsan megjelent az árakban.
Áthárított ársapkák
Emellett a piaci szereplők gyorsan kompenzálták az ársapkák hatását, azaz más élelmiszereken hozták be a veszteséget. Ezek után nem túl nagy meglepetés, hogy az MNB számítása szerint a kiskereskedelmi láncok jövedelmezősége nem hogy nem romlott, hanem egyenesen javult. Balatoni András szerint ezzel együtt
kérdéses, hogy a vállalatok az árstoppok kivezetése után visszacsökkentik-e azoknak a termékeknek az árát, amelyeket a korlátozás miatt megemeltek
Az árak befagyasztása cserébe viszont megnövelte a keresletet bizonyos termékekre, ennek pedig egyenes következménye lett a termékhiány, és a mennyiségi korlátozás.
Jönnek az elbocsátások?
Az aktív korúakat sem hagyja érintetlenül a gazdaság lassulása: Habár a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma továbbra is magas szinten van, a jegybanki előrejelzés szerint a munkanélküliség enyhén emelkedő pályára állhat. "A vállalatok költségeinek a magas nyersanyag- és energiaárak miatti emelkedése és a kereslet visszaesése az év végén, hangsúlyosabban 2023 elején vezethet az elbocsátások számának átmeneti növekedéséhez" - fogalmaz a jelentés. Az MNB szerint a munkanélküliségi ráta 2023 második negyedévétől csökkenhet.
Ami a versenyszféra bérdinamikájának bővülését illeti, jövő évben lassulás várható. Az év eleji béremeléseket a jelentős minimálbér-emelés határozta meg, majd "a historikusan feszes munkaerőpiac járultak hozzá a bérdinamika erősödéséhez". Előrejelzésük szerint 2022-ben 15,6–15,7 százalékon alakul az éves bérnövekedés a versenyszférában. Előretekintve, a lassuló GDP-növekedéssel és a munkaerőpiaci feszesség enyhülésével összhangban a bérdinamika mérséklődésével számolnak, 2023-ban a versenyszféra bérnövekedése 11,8-12,7 százalék között alakulhat.
