BUX 142468.67 0,89 %
OTP 45420 0,71 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tüntetők várták a közoktatásról egyeztetőket

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre több mint 400 iskolaigazgatót és pedagógust hívtak meg, az eseményen Pintér Sándor belügyminiszter is részt vesz. A két nagy pedagógus szakszervezet nem kapott meghívást az eseményre. Úgy tudjuk, hogy a fórumon húsz tanár szólalhat fel három perces intervallumokban.

2022. december 16. péntek, 10:01

Fotó: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tüntetők várták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem előtt azokat, akik az oktatás ügyéről egyeztetnek ma egy egész napos esemény keretében.

A Belügyminisztérium által meghirdetett fórumra négyszáz iskolaigazgatót és tanárt hívtak meg, a pedagógusok érdekeit képviselő szakszervezeteket azonban nem. Horváth Péter, a Pedagógus Kar elnöke az esemény előtt azt mondta: nem tudja, hogy a pedagógusok milyen formában szólalhatnak fel eseményen, de ha nem tudnak felszólalni, akkor kudarcba is fulladhat az esemény.

Az ügy egyik előzménye, hogy a múlt hét végi kormányülésre meghívták Horváth Pétert, a
Nemzeti Pedagógus Kar elnökét. A szervezet elnöke az egyeztetés után
azt közölte: a kormány egy tanulmányt vitatott meg – amely kiindulva a
tudás átadás változásaiból -, az oktatás jövőbeli lehetséges céljait és
az ehhez szükséges feltételeket elemezte. A kormánytagok hozzászólásai
mellett kérdezték meg erről a véleményemet. Jeleztem, hogy bárhogyan is
alakulnak a célkitűzések, az oktatás tartalma, módszerei, ezek hatékony
megvalósításához képzett, elkötelezett pedagógusokra lesz szükség.
Enélkül bármilyen jó is a célkitűzés, a megvalósítás lehetetlen lesz. A
kormányülés azon részén, amin jelen voltam, a pedagógustársadalmat
jelenleg leginkább foglalkoztató kérdések nem kerültek napirendre.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy tudja, hogy húsz pedagógus szólalhat fel, három percben, hogy kifejtse a nézeteit a közoktatás helyzetéről.

Az eseményem Pintér Sándor belügyminiszter is részt vesz.

Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Mandinernek azt mondta, egy egész napos konzultáció lesz, amelyen több tucat pedagógus szólalhat fel, akik saját tapasztalataikat és javaslataikat osztják majd meg.  Arra a kérdésre, hogy a szakszervezeteket miért nem hívták meg az egyeztetésre az államtitkár azt mondta: a szakszervezetek is mindig meghívást kapnak a köznevelési kerekasztalra, ahol elmondhatják álláspontjukat, így azzal tisztában vagyunk. Most a gyakorló tanárok tapasztalataira és elképzeléseire kíváncsiak. 

Kedden civil szervezetekkel egyeztetett a pedagógusok béremeléséről Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a kormány elkötelezett a pedagógusbér-emelés mellett, három év alatt 75 százalékkal emelik a tanárok juttatását. 

Béremelés három lépcsőben:

  • 2023-ban 21 százalékos,
  • 2024-ben 25 százalékos,
  • 2025-ben 29 százalékos emelést terveznek.

Szeptember óta forr a levegő

Az idei tanévben valamivel több mint 310 településen, legalább ezer intézményében 2650 körüli tiltakozó akcióról van információja a Civil Közoktatási Platformnak. Ősz óta sztrájkoktól, tüntetésektől és demonstrációktól hangos a közoktatás. A pedagógus szakszervezetek többször tárgyaltak már a kormány képviselőivel az alacsony bérekről, és a pedagógusok magas munkaóráiról, egyelőre nem tudni, mikor kapnak béremelést a tanárok.

Az MNB szerint is nagy a baj az oktatásban

Akkora a lemaradásunk az oktatás területén, hogy a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentése sem tudta ezt figyelmen kívül hagyni. Alacsony a GDP-arányos állami költés, 2019-ben 3,1 százalékot tett ki, míg az uniós átlag 3,9 százalék volt. Nálunk a legalacsonyabb a tanárok fizetése az OECD tag európai uniós országok között. Nem sikerült megállítani a korai iskolaelhagyók számát sem. Egyetemeink pedig nem kerültek be az elit klubokba és a nyelvoktatás területén is van még mit tenni.

Koncsek Rita
Koncsek Rita
Újságíró
Több mint harminc éve dolgozik a médiában. Pályafutását a Nap-TV-nél kezdte, majd 14 éven át a közszolgálati televízióban, a Szabadság téren dolgozott, ahol segédszerkesztőként, szerkesztőként és a Híradó riportereként is tájékoztatta a napi eseményekről a nézőket. Gyermeke születése után az online médiában és a nyomtatott sajtóban jelentek meg cikkei. A 2000-es évek elején részt vett a hirado.hu elindításában, majd gazdasági újságíróként dolgozott a Figyelő, az Origo és a Világgazdaság szerkesztőségeiben is. Pályája során konferenciákon is rendszeresen vezetett kerekasztal-beszélgetéseket. Munkájában kiemelten fontosnak tartja a hiteles, pontos és közérthető tájékoztatást. Jelenleg elsősorban egészségügyi és oktatási témákkal foglalkozik.

Ez is érdekelhet