A dráguló termékek között üdítő színfolt az a néhány kivétel, amely olcsóbb lett. Ezek mind olyan élelmiszerek, amelyek árára még januárban raktak sapkát, így lehetőségük se lett volna drágulni. Jól látszik viszont, hogy a tojás és a burgonya, amelyek árát csak november elején stoppolták le, 67, illetve 35 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt - írja a lap.
Az árstopok hatásairól azt azért meg kell jegyezni: egyáltalán nem biztos, hogy összességében veszítünk vagy nyerünk-e velük. A kiskereskedelmi láncok nem jótékonysági szervezetek, hanem profitorientált cégek, amelyek az egyik terméken kiesett bevételüket más termékeken fogják visszahozni. Ennek megfelelően emelték meg az árstopok bevezetése után egy sor másik termék árát, rátéve egy lapáttal az amúgy is durva drágulásra.
Az, hogy az ársapkák miatt a többi termék drágul, nem összeesküvés-elmélet. Ez egyrészt nagyon jól látszik azon, hogy mennyivel nőtt a kiskereskedelmi láncok árrése bizonyos termékeken.
A Telex által összeállított kosár ára
- tavaly decemberben 15 676 forint volt,
- ami májusra 18 862 forintra emelkedett,
- szeptemberre 21 594 forintra,
- decemberre pedig elérte a 23 512 forintot.
Ez azt jelenti, hogy a kosár öt hónap alatt 20 százalékkal, 9 hónap alatt 39 százalékkal,
ugyanaz a vásárlói kosár tavaly decemberben a nettó átlagfizetés 4,8 százalékába került, mostanra a 6,8 százalékába.
Az élelmiszerek ilyen mértékű drágulása mindenkinek fáj, de az alacsony jövedelműeknek különösen, hiszen ők korábban is fizetésük vagy nyugdíjuk nagyobb százalékát fordították ételre. Az áremelkedés miatt mindenki spórol, egyszerre indul meg a lefelé vásárlás folyamata (amikor márkás termék helyett bolti márkásat veszünk), és az, hogy sokan egyszerűen lemondanak a drágább termékekről, és olcsóbb kalóriaforrások után néznek.
