Európában komoly problémát jelent a versenyképesség alacsony szintje, Amerika és Kína sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a globális GDP-hez, mint Európa – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MCC Budapest Summit konferencián az Index szerint. „Ha megnézzük a versenyképességi mutatókat, akkor Európa nagyon messze kullog.”
Kiemelte, hogy a világ 100 legnagyobb cége között az európaiak száma siralmas, szerinte a következő években a top 100 között nem is lesz európai vállalat. Ráadásul úgy látja, a pénzügyi központokban is kezdi elveszteni területét az unió.
Az energiaválság lehet Európa veszte
Az energiaválság földre fogja küldeni Európát, ha nem szedi össze magát, és el fog tűnni a gazdaság térképéről – mondta Nagy. Kiemelte, Európában az áramárak hatszor-hétszer akkorák, a gázárak pedig tízszer akkorák, mint az Egyesült Államokban. Ebből pedig szerinte az következik, hogy Amerikában az inflációt nem az energia ára hajtja, ellentétben Európával.
A tőzsde elkezdte árazni az európai versenyképességet, ezért esik jobban az európai tőzsde, mint az amerikai. Szerinte az európai cégek értéke drasztikusan össze fog esni. Az iparágak versenyképességét Nagy Márton szerint három dolog határozza meg:
- Minél több pénzem van, annál jobb: ebben Amerika a legjobb, Európában pedig Németország.
- Akinek olcsóbb energiája van, az versenyelőnyre tesz szert – példaként a franciákat hozta fel a miniszter.
- Ahol kisebbek az energiaintenzív iparágak, azok is jól fognak járni, ahol magas a szolgáltatási szektor, az jó helyzetben van – itt pedig példaként a miniszter a Baltikumot hozta fel.
Az energia az új versenytényező
Nagy hangsúlyozta, jelen állás szerint, komplett iparágak fognak megszűnni, mert ha ha van egy energiaintenzív iparág, az nem tud versenyezni olyan szektorokkal, amelyekben nem olyan mértékben van szükség energiára.
Ha a munkaerőköltséget és az energiaköltségeket nézzük, akkor a miniszter szerint Magyarországon árbevétel-arányosan az energiaköltség korábban 1,5 százalék volt, ez 2023-ra 11 százalék lesz. 2023-ra magasabb lesz az energiaintenzitás, mint a munkaerő-intenzitás, „nem az lesz a kérdés, hogy van-e szakképzett munkaerő, hanem hogy van-e áram. Már nem a munkaerőben fognak versenyezni egymással az országok, hanem energiában”.
Jelezte, mindezek fényében a kormány gondolkodik egy munkahelyvédelmi akciótervben. Elindították az energiaintenzív kkv-k megsegítésére indított programot. Emellett egy gyármentő programot is terveznek, erről már tárgyaltak nagyvállalatokkal. Ugyanakkor rendkívül nagy a bizonytalanság, mert könnyen lehet, hogy nem megtérülő beruházásokra ad pénzt a kormány – megjósolhatatlan, hogy két év után mennyi lesz a gáz ára.
