Július közepén nagy port kavart Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítása, melyet a parlament kétharmados, kormánypárti többsége el is fogadott: ennek egyik eleme, hogy mostantól egy napon lesznek az EP- és az önkormányzati választások, valamint az utóbbit fél évvel korábbra, 2024 májusára időzítették.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a választók egyszerre fognak polgármesterekre, képviselőkre és EP-listás pártokra voksolni. A módosítás indoklása ugyanaz, mint az országgyűlési választások és a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás esetében, vagyis hogy ezzel kevesebbe kerül a rendezés, most körülbelül 9-10 milliárd forinttal. Lapunk annak próbált utánajárni, hogy valóban a költségek csökkentése áll-e a lépés hátterében, vagy más terve is van az Orbán-kormánynak.
Teljesen mást akarnak, mint az EU
Érdemes felidézni, hogy nem csak a választási törvény megváltoztatásáról döntöttek, hanem elfogadtak egy határozati javaslatot is, amely az EU jövőjével kapcsolatosan képviselt magyar álláspontról szól. Ennek egyik eleme árulkodik arról is, mit gondolnak a kormányban az EP-választásról: feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet. Helyette inkább azt szeretnék, hogy az EP-képviselőket a nemzeti parlamentek delegálják.
Ez már csak azért is érdekes, mert az uniós tervek jobbára az ellenkező irányba mutatnak: inkább kiterjesztenék az EP jogköreit, valamint nemrégiben az egyszemélyes tagállami vétók eltörlése is napirendre került a Tanácsban.
Idén májusban fogadták el az uniós választási szabályok felülvizsgálatáról szóló állásfoglalást, amely új játékszabályokat fektetne le 2024-re: többek között lehetővé tenné, hogy ne csak EP-képviselőket lehessen választani, hanem egy európai pártot és egy közös programot is. A kezdeményezést támogató képviselők egy EU-s szintű választókerület létrehozását szorgalmazzák, valamint azt is, hogy a Bizottság elnökét is közvetlenül válasszák meg. A módosításokat viszont minden tagállamnak jóvá kell hagynia, mielőtt azok hatályba léphetnek.
Újra elővették a fiókból, de nem azért, hogy spóroljanak
László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője a Napi.hu megkeresésére elmondta, hogy a kormány terve önmagában nem hungarikum: gyakran előfordul a világ legkülönbözőbb pontjain, hogy többféle választást, akár népszavazást egy alkalommal rendeznek meg, ahogy legutóbb négy hónapja Magyarországon is történt.
A PC elemzője valójában azt tartja furcsának, hogy az önkormányzati és az EP-választás egy napra terelése csak most valósul meg, hiszen az ötlet már 2014 előtt is felmerült: akkoriban bővült a polgármesterek és önkormányzati képviselők mandátuma 4-ről 5 évre, és mivel ez megegyezik az európai parlamenti képviselők mandátumának hosszával, szerinte „kézenfekvő lett volna”, hogy összehangolják a két választás időpontját.
Azonban a kétharmados parlamenti többséget már akkor is birtokló Fideszben „meggondolták magukat”, ezért mind 2014-ben, mind 2019-ben néhány hónapos különbséggel rendezték meg a két választást – állapította meg a szakértő.
Hogy mi volt az oka annak, hogy ezt 2014 előtt nem lépték meg, csak a kormányban tudhatják. De abban biztosak lehetünk, hogy sem akkor, sem most nem a választási eljárás költségeit mérlegelték.
– állítja László Róbert, majd hozzáteszi, hogy ez a fajta indoklás mindig csak a nyilvánosságnak szánt hivatkozási alap. A szakértő előállt egy lehetséges magyarázattal arra vonatkozóan, mi lehet a kormány valódi szándéka a régebbi tervük aktualizálásával:
A mögött, hogy jelen állás szerint 2024-ben egy napon szavazhatunk, vélhetően az húzódik meg, hogy a Fideszben a támogatottságuk jelentős visszaesésével számolnak.
Hozzáteszi, ezért sokkal jobban járnak, ha csak egyszer kell a választók bizalmáért versenyezniük ahelyett, hogy lényegében egész évben választási kampányt rendeznének be.
Sírgödröt ásnának az ellenzéknek?
Már a kormány tervének belengetése óta beszélnek arról, hogy az egybegyúrt választások nehéz helyzetbe hozhatják az ellenzéket. Elemzők szerint a pártok azzal számolhattak, hogy az EP-választáson nem kell szövetkezniük egymással, ami azért lett volna hasznos, hogy felmérje a valós társadalmi támogatottságukat, és valami képet adjon az erőviszonyokról. Utóbbi ismeretében pedig ősszel akár lehetett volna együttműködés, de ez most már nem kivitelezhető, hiszen egy napra tették a két választást. Az is tény, hogy az új játékszabályok több szempontból is megnehezíthetik majd az ellenzék kampányát:
- A módosítás azt várja el a pártoktól, hogy egyidőben fogalmazzák meg, mit gondolnak a hatalmas Európa jövőjéről, illetve milyen alternatívát kínálnak az embereknek egy kistelepülésen.
- Megnövelheti a pártok költségeit is, hiszen egyszerre kell kétféle kampányt finanszírozniuk, erre pedig a Fidesznek több forrása van, mint az ellenzéknek.
Döntés előtt állnak, mert ha az EP-választáson külön, a helyhatóságin pedig együtt indulnak 2024-ben, az kaotikus eredménnyel végződhet – egyszerre kellene egymás ellen, és egymás mellett kampányolniuk.
