Évek óta sokkal több kolléga megy nyugdíjba vagy hagyja el a pályát, mint ahány frissen végzett pedagógus foglalkozni kezd a diákokkal. Annyira nyílik az olló a kezdő tanárok és a pályától búcsúzók száma között, hogy rövid távon nem mutatkozik esély ennek a megfordítására - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a Kisalföld című lapnak.
A pedagógusok leterheltsége is egyre magasabb, a legtöbben már heti 25-26 órát tanítanak az egyéb feladataik mellett. A kisebb településeken, főként a szegényebb régiók oktatási intézményeiben pedig a szaktanárok hiánya okoz sok problémát. Bizonyos tantárgyak esetében sok helyütt egyik iskolából a másikba ingázó kollégákkal orvosolják a helyzetet. Az észszerű átszervezések, s hangsúlyozom, a gondosan mérlegelt és előkészített összevonások nem csak gyógyírt, szakmailag is előremutató lépéseket jelentenének. Felsőbb évfolyamokon az öt-hat fős osztályok fenntartását a diákok is megsínylik, hisz nem klasszikus osztályközösségekben nőnek fel - mondta a lehetséges megoldásokról Horváth Péter.
Kulcskérdés a a pedagógusok bérezés is, hiszen a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az 55 százalékára estek vissza.
"Minden külső körülmény ellenére is bízom benne, hogy sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben. Mi azon vagyunk a Nemzeti Pedagógus Karral, hogy a pedagógusbérek alapját ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket. Ez tenné kiszámíthatóvá a helyzetünket. Így a pályakezdők bére bruttó négyszázezer forintra emelkedne. Emellett szükség lenne arra is, hogy az igazgatók elismerhessék azoknak a kollégáknak a munkáját, akik gyakran vállalnak többet az átlagnál" - nyilatkozta Horváth Péter, aki azt is elárulta a lapnak, hogy hétfőn ül le egyórás bemutatkozó beszélgetésre Pintér Sándor belügyminiszterrel, aki az új kormányban az oktatásügyért is felel.
