Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az energiahatékony épületek jelentősen hozzájárulnak a lakosság jobb egészségügyi állapotához és a termelékenység javulásához – idézi a Népszava a kutatást.
A hazai és német adatokon alapuló tanulmány szerint a jobb energiahatékonyságú épületek arányának növelésével a magyar lakosság egymillió főre vetítve 3849 egészséges életévet nyerhetne. Főként azért, mert a szén-dioxid-szennyezés 40 százalékáért az épületek és az építőipar felelősek, de a felújításokkal, korszerűsítésekkel a beltéri légszennyezettség csökkenése is elérhető.
A kellemesebb levegőminőség, hőmérséklet és páratartalom csökkenti a betegszabadságok számát, növelve a munkavégzés hatékonyságát, mennyiségét, minőségét és termelékenységét. Ez Magyarországon 134 millió euró gazdasági haszonnal egyenértékű. A beltéri légszennyezettség miatt – ideértve a szellőztetéskor bekerülő, kültéri szennyezett levegő hatását is - becslések szerint EU-szerte több mint 2 millió egészséges életév vész el – írják a tanulmányban.
Magyarországon, a hazai szabályozók alapján azt várja, hogy 2030-ban a lakóházak 52 százaléka, az egyéb épületeknek pedig 22 százaléka lesz majd magas energiahatékonyságú. Lendületesebb fejlesztések esetén az értékek 4 és 5 százalékkal nőhetnek. Utóbbi forgatókönyv megvalósultával az évente Magyarországon kivett, átlag 7,9 nap betegszabadság az energiahatékony lakásban élők esetén 2,2-vel csökkenne.
Az energiahatékony épületek, amellett, hogy kevesebb üvegházgázt bocsátanak ki, a hatékony szellőzés, szűrőrendszerek és szigetelés révén – egy olasz kutatás szerint – akár 80 százalékkal is csökkentik a kültérről származó, valamint a beltéri szennyezőanyagok - például allergének, mikroorganizmusok, gombaspórák, szálló por, nitrogén-oxidok – mennyiségét.
