A Magyar Közlöny április 4-i számában végre megjelent a valorizációs
szorzókról szóló kormányrendelet, amelynek normál esetben már legkésőbb
március 31-én meg kellett volna jelennie - számolt be róla hétfő este a Napi.hu.
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.
A hétfő esti Magyar Közlönyben
pedig kormányrendeletként végre megjelent - és április 6-án, szerdán hatályba - a
legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett
fizetésekre 447,153-as (!) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél
pedig 77,497 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 5,25. Majd például a
2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2,202. Az öt legutolsó évben
pedig: 2016-ra 1,67-es, 2017-re 1,478-as, a 2018-ra 1,328-as, 2019-re
1,192-es, 2020-ra pedig 1,087-es szorzó vonatkozik. (Egy évvel korábban az utolsó évi, azaz 2020-ra vonatkozó szorzó 9,7 százalék volt.)
A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani
a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a
nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával
töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de
összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi
járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi
fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne.
Minden év elején, így a
2022. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények
esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj
összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs
szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda
este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás
napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2022-es
kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincnégy évi
jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több
mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a
nyugdíjba.
A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló
jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben
beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért
egy 2022-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett
valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg.
| Év | Szorzószám |
| 1950 | 447,153 |
| 1960 | 195,973 |
| 1970 | 142,401 |
| 1980 | 77,497 |
| 1990 | 29,204 |
| 2000 | 5,250 |
| 2008 | 2,396 |
| 2009 | 2,352 |
| 2010 | 2,202 |
| 2011 | 2,070 |
| 2012 | 2,028 |
| 2013 | 1,933 |
| 2014 | 1,876 |
| 2015 | 1,799 |
| 2016 | 1,670 |
| 2017 | 1,478 |
| 2018 | 1,328 |
| 2019 | 1,192 |
| 2020 | 1,087 |
| Forrás: Magyar Közlöny | |
A friss valorizációs (8,7 százalék) szorzót Farkas András nyugdíjszakértő még február közepén csaknem pontosan eltalálta, azt írta ugyanis, hogy 8,6 százalékkal nőhetnek a 2022-es nyugdíj-megállapítások esetén.
A KSH adatai alapján 2021. január-decemberben a bruttó átlagkereset 438,8 ezer forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 449,6 ezer forint volt. Ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 291,8 ezer forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 3000,5 ezer forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 8,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A
nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat az adott
év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Emiatt a 2022.
első negyedévében nyugdíjat igénylők
részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló
ügyintézési határidő csak 2022. április 15-én jár le, addig csak
nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.
A nyugdíjszámítás fő elemei:
- nettósítás,
- valorizálás, azaz szintre hozás,
- degresszió,
- szolgálati idő szerinti mérték.
Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Minél később igényli a nyugdíját, annál jobban járhat
Miután a
kalkulációnál a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez
kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben
különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének
meghatározó jelentősége van a kezdőnyugdíj összegének alakításában:
minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat,
még nagyon hasonló életpályák esetén is – állapította meg Farkas András nyugdíjszakértő.
Mindez
nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes
nyugdíjára (Nők 40) is vonatkozik, mivel mindkettőt ugyanolyan szabályok
szerint számítják.
Ezzel szemben világszerte a modern
nyugdíjrendszerekben jellemzően nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy
melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen alapvetően
igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét
leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik.
Magyarországon
viszont az a helyzet, hogy – mivel meglódult a nemzetgazdasági átlagbér
növekedése, és ezzel párhuzamosan a valorizációs mértékek is ugrottak – a
2010-es évek derekától kezdődően minél későbbi esztendőben igényli
valaki a nyugdíját, annál nagyobb összeget kaphat: akár 60-70 százalékos
eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel
ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.
