2021 novemberében indult el az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép nevű citizen science projektje, melyben a szakemberek a lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit gyűjtik.
Az online adatbeküldő felületen keresztül bárki megoszthatja tapasztalatait a kutatókkal, akik nem csupán az előfordulási helyekről, hanem a hódok tevékenységéről, annak hatásairól és a lakosság véleményéről is szeretnének információkat kapni - közölte az ELKH.
A vízpartot járó kirándulók, helyi lakosok, terepen dolgozó szakemberek, valamint a konfliktushelyzetek érintettjei eddig több mint kétszáz észlelés adatait töltötték fel a HódTérképre. A megfigyelések bejelentéséhez a helyjelző megadására, az észlelést dokumentáló fotók feltöltésére és egy rövid kérdéssor megválaszolására van szükség.
A kutatók jelenleg a Körösök vízrendszerén végeznek terepi állományfelmérést a Közcélú Monitorozási Program keretében. 2021-ben a Körösök 107 folyamkilométer hosszú szakaszán 58 hódcsalád jelenlétére következtettek, az idén pedig további 100 kilométer felmérését tervezik.
A hód territoriális állat, az állománysűrűség növekedését elsősorban a populáció önszabályozása korlátozza. A nagy folyók mentén már országszerte megfigyelhető az élőhelyek telítődése, és a kisebb vízfolyások mentén szintén tapasztalható a faj gyors terjedése - írják a kutatók.
Terepi kutatásaink során intenzíven vizsgáljuk a hódra jellemző szelektív rágás és gátépítés ökológiai hatásait is. A HódTérkép projekt keretében hozzánk érkező lakossági észlelések, helyi tapasztalatok jelentősen segítik a munkánkat, szélesítik látókörünket
– mondta el Juhász Erika, az ÖK kutatója, a HódTérkép koordinátora, hozzátéve, hogy abban bíznak, kutatásaik és a közösségi monitorozás egyaránt hozzájárulhatnak a faj jobb megismeréséhez és a hazai állománnyal kapcsolatos átgondolt, tudományosan megalapozott tervezéshez.
A hód a gátépítéssel képes számottevően javítani a környező területek vízmegtartását, mérsékelve a klímaváltozás negatív következményeit. Olykor többhektáros vizesélőhelyeket hozhat létre, amelyek védett fajok számára szolgálnak szaporodó- és táplálkozóhelyként, így gazdag biodiverzitást tartanak fenn.
Mit okoz a hódrágás?
A gátépítéshez hasonlóan a hódrágás ökológiai hatásai is összetettek, természetvédelmi szempontból azonban nem tekinthetők egyoldalúan pozitívnak vagy negatívnak. Az ember és a hód között pedig a gátépítés, a rágás, sőt a faj üregásási tevékenysége kapcsán is konfliktusok alakulhatnak ki, ezek többletfeladatokat és anyagi hátrányt jelenthetnek az érintettek számára. A hódok vízmegtartást segítő tevékenységéből ugyanakkor nemcsak a természet, hanem a mezőgazdaság, így a helyi közösség is profitálhat - hangsúlyozzák a kutatók.
A HódTérkép projekt keretében az adatok kezelése kizárólag tudományos céllal történik. Az adatgyűjtő felület regisztráció után, egyelőre csak számítógépről használható, de várhatóan még az idén elérhető lesz a mobiltelefonra optimalizált változat - áll a közleményben.
