Magyarországon a hazai tulajdonú vállalatok a cégekben előállított hozzáadott értéknek csak a felét termelik meg. Ez nemzetközi szinten is nagyon alacsony, csak az amerikai technológiai cégek európai központjának és adóoptimalizációs tevékenységének helyszínt biztosító Írországban kisebb a helyi cégek szerepe a nemzeti gazdaságon belül Európában, mint Magyarországon - írja G7 abban a cikkében, amelyben azt fürkészi, sikerült-e az egymást követő Orbán kormányoknak megerősíteni a hazai vállalatokat a külföldiekkel szemben 12 év alatt.
Ez egyebek mellett azért lehet gond, mert a külföldi vállalatok a nálunk megtermelt profitot előbb-utóbb általában kiviszik az országból, így a felhasználása nem a magyarországi gazdaságot élénkíti, az itteni jólétet növeli. Persze egy magyar vállalattulajdonos is kiviheti a nyereségét egy svájci széfbe, vagy eljachtozhatja külföldön, de összességében azért valószínűleg jobb esély van rá, hogy a pénz itthon hasznosul.
Az Eurostat adatai alapján 2009-ben 49 százalék volt a külföldi cégek részesedése a hozzáadott értékből a pénzügyi vállalatok nélkül, 2011-ben már 52 százalék. Az adatok csak 2018-ig érhetők el, ekkorra enyhe javulás következett be, de a 47 százalék nem jelentett érdemi előrelépést a kiinduló helyzethez képest, és még mindig a második legmagasabb érték Európában, Szlovákiával holtversenyben.
A KSH adatai is azt mutatják, hogy nem sikerült a nemzeti fordulat, nem kerültek jobb helyzetbe Magyarországon a hazai cégek 2010 óta. A külföldi tulajdonú vállalatok adatai 2008-tól érhetők el, ebből az látszik, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülését követően nőtt a külföldi cégek részesedése a hazai gazdaságban az árbevétel és a hozzáadott érték tekintetében is, majd 2014 után enyhén csökkent a szerepük. A dolgozóknál viszont még sosem domináltak annyira, mint 2019-ben, amikor majdnem minden harmadik magyar vállalati munkás egy multi alkalmazottja volt.
