Szűkszavú hírben jelentette be az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK), hogy a pénzügyminiszter által képviselt magyar állam nevében és a Lengyel Köztársaság Államkincstára nevében eljáró lengyel pénzügyminiszter keretszerződést kötött likviditáskezelési tevékenység keretében betét- és hitelügyletek megkötésében való együttműködésről. További részletek nem jelentek meg az ÁKK honlapján.
A bejelentés egy nappal azután történt, hogy az Európai Unió Bírósága határozott az unió hétéves költségvetésére és a Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz (RRF) forrásaira vonatkozó jogállamisági mechanizmusról. Az EUB elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.
Magyarország az uniós helyreállítási alapból 7,2 milliárd eurónyi kifizetést remél, ezt azonban így nem kaphatja meg. Az Orbán-kormány helyreállítási terveit még el sem fogadták, pedig a kormány elkezdte az előlegkifizetéseket, mint ahogy azt korábban is tette az uniós pályázatok esetében a költségvetés terhére. Az ÁKK szeptemberben megnövelte a 644 milliárd forinttal egyenértékű (a legutóbb 2021. május 10-én közzétett finanszírozási terv szerinti) nemzetközi devizakötvény-kibocsátási keretét, így lehetővé téve további, benchmark méretű devizakötvény kibocsátás(oka)t.
