Az infláció megugrása nem magyar sajátosság. Európán belül különösen a közép-kelet-európai régióban magasak az adatok: az eddig ismertek közül a magyar 7,9, a szlovák 8,4, a cseh 9,9, a balti országokban 11-12 százalék – mondta az Indexnek adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke.
Virág több témát érintő iránymutató kijelentést tett arról, hogy a jegybank minként értékeli az infláció alakulását, milyen kamatpályára számíthat a piac, és, hogy mennyire elégedett az MNB a kamatemelések lecsapódásával a banki termékekben:
- A harcot elsőként a jegybanknak kell az infláció ellen felvennie, hiszen törvényi mandátuma az árstabilitás helyreállítása.
Ha azt nézem, hogy összességében ki mennyit tett meg az úton azóta, akkor azt mondhatom, hogy a magyar jegybank tett az egyik legtöbbet Európában: 355 bázisponttal emeltük meg összességében az irányadó kamat szintjét, miközben a világban még mindig vannak olyanok, akik szerint elég kommunikációval küzdeni az infláció ellen. A beszéd nem elég: sokat kell tenni és hosszan.
- Ez egy hosszú út, ahol egyelőre nem látszik, hogy hol a vége. Azok az adatok, amik most érkeztek – decemberi és januári áremelések – pont azt mutatják, hogy mindenki fölfelé lepődik meg. Ehhez kell folyamatosan alkalmazkodni.
Mi erre a kamatpolitikára készülünk: kiszámítható módon mindaddig folytatjuk a monetáris kondíciók szigorítását és az alapkamat emelését, amíg azt nem látjuk, hogy az infláció elleni küzdelmet megnyertük és a kilátásaink szerint az infláció ismét vissza nem tér a 3 százalék körüli tartományba.
- A cél az, hogy a következő időszakban úgy folytatódjon a monetáris szigorítást, hogy az alapkamat szintje utolérje az egyhetes betét szintjét.
A jelenlegi értékelésünk szerint ez valamikor az év közepén fog bekövetkezni.
A betéti kamatok nem követik a hitelek költségeit
- A 355 bázisponttal szemben eddig mindössze 120 bázisponttal emelkedtek a lakossági lekötött betétek kamatai. A jegybanki kamatemelésnek alig harmada jelent meg a lakossági banki betéteknél kamatemelkedésként. Azt gondolom, hogy ez egy megengedhetetlen folyamat. Ez jegybanki oldalról azt jelenti, hogy a monetáris transzmissziónak egy fontos szelete nem működik.
Egyelőre a verbális dorgálás szakaszában vagyunk. A jegybanknak vannak eszközei, ezeket majd akkor kell az asztalra kitenni, ha azt látjuk, hogy nem történik változás.
- Több, mint 12 ezer milliárd forintot tartanak a magyar háztartások bankbetétben, míg a készpénzállomány körülbelül 7800 milliárd forint, ebből 6000 milliárd van a lakosságnál. Ez összesen közel 20 ezer milliárd forint, ami olyan eszközben van, aminek semmilyen védettsége nincs az inflációval szemben.
Azt javaslom, mindenki szánjon 5-10 percet arra, hogy áttekintse a megtakarításait, készpénz és bankbetét helyett olyan megoldásokat keressen, ami az infláció ellen megfelelő védelmet ad.
- Elhúzódóan magas energiaárakra kell felkészülni. Az energiahatékonyság kulcsfontosságú versenyképességi tényező lesz. Véget ért az a korszak, amikor energiát nagy mennyiségben és olcsón lehet elérni – energia továbbra is lesz, csak sokkal magasabb áron.
- Most az elsődleges feladat a jegybank számára az infláció elleni küzdelem megnyerése. Jelenleg ez az egyetlen kérdés van az asztalon. A kamatokat olyan szintekig kell elvinni, amire azt tudjuk mondani, hogy az inflációt megtörtük és képesek vagyunk a 3 százalékos célhoz visszavezetni.
Azt a kérdést, hogy az említett programok jövőjével mi lehet, csak akkor érdemes majd elővenni, ha ezen a küzdelmen már sikeresen túl vagyunk.
