BUX 130632.44 -0,63 %
OTP 39900 -2,92 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Továbbra is nagy a szakadék a szegény és a gazdag települések között

Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget. A GKI Gazdaságkutató friss elemzése a hazai vásárlóerőt térképezte fel, és kiderült, hogy 2020-ban a legszegényebb és a leggazdagabb település között 6,5 millió forint volt a különbség.

2022. február 8. kedd, 06:40

Fotó: Napi.hu / Lowescher Ábel

Tavalyelőtt, 2020-ban az egy főre jutó vásárlóerő 2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak. A legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 6,5 millió forint volt a különbség - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése alapján, amelyben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV), valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait is felhasználták.

Országos szinten az egy főre jutó vásárlóerő 2019 és 2020 között nominálisan 7 százalékkal növekedett, de ez a növekedés nem egyenletesen oszlott meg a települések között.

Az egyfőre jutó vásárlóerő csökkent vagy stagnált 506 településen, míg 827 településen átlag alatt, ugyanakkor 201 településen jelentősen az átlag felett növekedett ez a mutató. A többi településen átlag körüli volt a mutató értéke.

Látható, hogy a járvány okozta válság jelentősen visszafogta a vásárlőerő növekedését, több mint 40 százalékán átlag alatti volt a növekedés vagy csökkenés következett be.

Szinte a teljes Dunántúl a vesztesek közé tartozik, ahogy Észak-Magyarország és a keleti határszél települései is. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a települések egy szűk köre esetében még a válság alatt is kiemelkedően tudott növekedni a vásárlóerő.

Tér Diána
Tér Diána

Ez is érdekelhet