A magyarok túlnyomó többsége, mintegy 69 százaléka tartja „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának a kormányzati korrupciót – derül ki a Trancparency International Globális Korrupciós Barométer (GCB) 2020-ban felvett legfrissebb adataiból.
Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 százalék), de az adatok alapján szintén szembeötlő, hogy a nyugati magországok lakói lényegesen kevésbé érzékelik súlyos problémának a korrupciót, míg a déli és keleti tagországokban ez az arány akár lényegesen magasabb is lehet az átlagnál.
A felmérés számos eredménye arra utal, hogy miközben a magyarok tisztában vannak a korrupciós helyzet súlyosságával, sokan tartanak a korrupció jelentésének lehetséges következményeitől, ráadásul az Európai Unió intézményeiben is jobban bíznak, mint a magyar kormányban.
A TI felmérése szerint a magyarok 40 százaléka gondolja úgy, hogy az
elmúlt egy évben nőtt Magyarországon a korrupció szintje, míg mindössze
15 százalékuk vélekedett úgy, hogy csökkent. A kormány járványkezelése a
válaszadók 45 százaléka szerint volt átlátható, 39 százalék szerint
pedig nem, ami a társadalom erős megosztottságára utal.
Korrupt politikusok
A magyarok leginkább a parlamenti képviselőkről gondolják úgy, hogy érintettek lehetnek korrupciós cselekményekben, de a “miniszterelnök és irodájának tisztviselői” sem sokkal maradnak el ettől az értékeléstől. A Globális Korrupciós Barométer adataiból az is kiderül: a magyarok abszolút többsége (53 százalék) szerint a kormány „rosszul” vagy „nagyon rosszul” kezeli a korrupció elleni fellépés feladatát (vagyis megtűri, netán ösztönzi is a korrupciót), míg mindössze a válaszadók bő egyharmada (34 százaálék) véli úgy, hogy a kormány „jól” vagy „nagyon jól” kezeli ezt a problémát.
A magyarok 54 százaléka szerint Magyarországon a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke, ami – számos más európai országhoz hasonlóan – nagyon magas arány.
Nehézen fog kikopni a hálapénz
Az adatok tanúsága szerint a hálapénzfizetés továbbra is elterjedt hazánkban. A lekérdezést megelőző évben az állami egészségüggyel kapcsolatba került válaszadók 18 százaléka vallotta be, hogy fizetett hálapénzt; a kenőpénz-fizetési formák közül ez a legmagasabb arány. Az átlagos “vesztegetési ráta” csak Bulgáriában és Romániában magasabb, mint Magyarországon, míg a litván eredmény megegyezik hazánkéval.
Ez az eredmény azt vetíti előre, hogy habár a hálapénzfizetés kriminalizálása nyilvánvalóan csökkenteni fogja a hétköznapi korrupció ezen típusának előfordulását, annak teljes megszűnése társadalmi beágyazottsága miatt egészen rövidtávon nem várható.
Szintén sokan használják személyes kapcsolataikat az ügyintézés megkönnyítésére: a válaszadók 43 százaléka vallotta be, hogy élt a személyes kapcsolatok által biztosított előnyökkel bizonyos közszolgáltatások igénybevételekor vagy hatósági ügyintézés során – ez a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban.
Tartanak a következményektől
Az eredmények közül érdemes kiemelni, hogy szintén rendkívül magas, 48 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az állampolgároknak félniük kell a következményektől, amennyiben korrupciós eseteket jelentenek. Utóbbi eredmény – a politikai megosztottság és a közhatalom megfélemlítési kísérleteinek hatása mellett – arra utal, hogy a hatályos bejelentővédelmi szabályozás nem képes kellőképpen garantálni a bejelentők biztonságát, ezért további lépésekre van szükség a bejelentővédelem erősítésére - hívja fel a figyelmet a TI.
„A Globális Korrupciós Barométer friss adatai azt szemléltetik, hogy a magyarok rendkívül megosztottak az állami korrupció érzékelését illetően. A megosztottság, a bizalmatlanság, az apátia és a korrupció ördögi köre alakult ki, amiből csak átláthatóbb és befogadóbb, a hatalmi és magánérdekek helyett a közjót szolgáló intézményekkel lehet kitörni” – fogalmazott a friss felmérés kapcsán Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.
