Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről,szóló irányelvnek, illetve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelvnek.

Ezek az irányelvek előírják, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen, ezenfelül pedig olyan záradékot tartalmaznak, amely tiltja a védelem szintjének csökkentését, ami azt jelenti, hogy az irányelvek végrehajtása során nem csökkenhet a megkülönböztetést elszenvedők védelmének szintje.

2020 júliusában Magyarország módosította a magyar szankciórendszert, arra kötelezve a bíróságokat, hogy az oktatás és szakképzés terén elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért megítélendő sérelemdíjat oktatási-képzési szolgáltatásként állapítsák meg, ne pedig egyösszegű pénzbeli kártérítés formájában.

A Bizottság álláspontja szerint az új szankciórendszer nem felel meg az irányelvekben meghatározott követelményeknek. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére a hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.

A gyöngyöspatai kártérítési per volt a módosítás alapja

Annak a törvénymódosításnak, amely miatt most az Európai Bizottság felszólító levelet küld a magyar kormánynak, az előzménye a gyöngyöspatai iskolai szegregáció ügye, amelyben a Kúria 2020. májusában hozott döntésében kimondta, hogy jár az összességében 100 millió forintos kártérítés annak a mintegy 60 gyöngyöspatai felperesnek, aki a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítése és alacsonyabb szintű oktatása miatt indított személyiségi jogi pert. És ezt a kártérítést pénzben kell megfizetni, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.

Ez az ügy azonban hosszú évekre nyúlik vissza: a per előzménye - mint ahogy arról anno részletesen az Index.hu is beszámolt - Kállai Ernő korábbi kisebbségi jogokért felelős ombudsman 2011-es jelentése volt, amelyben megállapította, hogy jogellenesen különítik el a tanulókat a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában, ahol fizikailag szegregálták a cigány tanulókat a nem roma osztályoktól.

Az ügyben az Egri Törvényszék 2012. december 6-án hozott ítéletet, amelyben megállapította a jogellenes szegregációt, és azt is kimondta, hogy a roma tanulók alacsonyabb minőségű oktatást kaptak. A bíróság kötelezte az iskolát és a fenntartó önkormányzatot a szegregáció megszüntetésére.

Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, majd eljutott a Kúriáig, ami 2015. március 25-én fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, melyben megállapította, hogy sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult.

Kártérítési per is indult

Ezután az ítélet után azonban továbbra sem szűnt meg a romák elkülönítése, ezért az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2015 decemberében egy újabb pert adott be, 63 gyöngyöspatai roma diák képviseletében követelt kártérítést az iskolai szegregáció miatt. Ez az ügy is egészen a Kúriáig ment, miután az alperesek a Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptemberi határozatának felülvizsgálatát kérték, amelyben az ítélőtábla megállapította, hogy 2003 és 2017 között szegregált oktatás folyt a gyöngyöspatai iskolában, az elkülönített oktatás gyakorlata pedig sértette a roma diákok jogait, ezért a fenntartó önkormányzatnak és tankerületnek kártérítést kell fizetnie nekik. Az ítélet értelmében 60 gyöngyöspatai roma fiatal (illetve kiskorúaknál a családjuk) összesen 99 millió forint kártérítésre lett jogosult.

A kártérítést kifizetése helyett a kormány egyeztetést kezdeményezett az érintett gyöngyöspatai családokkal arról, hogy a kártérítést ne pénzben, hanem oktatási és képzési lehetőségekben biztosítsák számukra, amit a gyöngyöspatai családok nem fogadtak el és kivárták a Kúria döntését, ami végül elutasította az alperesek felülvizsgálati kérelmét, és jóváhagyta a Debreceni Ítélőtábla döntését.

A Kúria döntéséig azonban a kormány is látványos politikai kampánnyal próbált nyomást gyakorolni a Kúriára. Maga Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben és többször is arról beszélt, hogy sértené a magyarok igazságérzetét, “ha pénzt adnának a semmiért”, továbbá a miniszterelnök is azt hangoztatta, hogy “szerencsétlen bírói ítélet született” és valójában a “soros-hálózat áll mögötte”.

Tüntetések is voltak az ügy miatt, ahol több ezren követelték, hogy a kormány ne gyakoroljon nyomást a bíróságokra és hogy a Kúria szabadon dönthessen a gyöngyöspataiak perében. A vitának végül a koronavírus-járvány vetett véget, és 2020 március után lekerült a politikai napirendről az ügy - látszólag. A kártérítést végül az állam fizette ki az önkormányzat helyett, amelyet a tavaly júliusi ígéret szerint tavaly augusztus végéig fizettek ki a károsultaknak.

Ezek után azonban jött egy a törvénymódosítás is: 2020 júliusában a kormány módosította a magyar szankciórendszert, arra kötelezve a bíróságokat, hogy az oktatás és szakképzés terén elszenvedett hátrányos megkülönböztetésért megítélendő sérelemdíjat oktatási-képzési szolgáltatásként állapítsák meg, ne pedig egyösszegű pénzbeli kártérítés formájában. Ez az a módosítás, amiről most a Bizottság eljárása alapján úgy tűnik, hogy uniós jogba ütközik.