Természetesen
az is igaz, hogy a nyugdíjrendszer csak egyetlen - bár nagyon fontos -
tényező a méltó nyugdíjas élet biztosításában. Az európai idősek
számára majdnem minden tagállamban a nyugdíjak jelentik a fő
jövedelemforrást, az időskori életszínvonal azonban egy sor olyan
tényezőtől is függ, mint az ingatlanbirtoklás, a felhalmozott
vagyon, a nyugdíjcélú megtakarítás, az egyéb ellátásokhoz (lakhatási vagy fűtési támogatás) és szolgáltatásokhoz való
hozzáférés, illetve a nyugdíjasok számára is könnyen elérhető
foglalkoztatási lehetőségek.
Mindazonáltal két és félmillió
honfitársunkat szegényíti tovább évről évre, ha nem változik a
nyugdíjemelés módszere. Nem kellene megvárni, amíg a relatív jövedelmi
csúszda alján a nyugdíjasok tömegei fájdalmasan becsapódnak a szegénység
sivár földjébe - írta a Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio.hu-n megjelent írásában.
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
A magyar nyugdíjemelés rendszere egyre több nyugdíjas szervezet szerint méltánytalan, több okból:
- egyrészt csak az inflációtól függ, így egy növekvő gazdaságban gyorsuló tempóban leszakadnak a nyugdíjak az átlagkeresetektől, vagyis relatíve egyre inkább szegényednek a nyugdíjasok,
- másrészt egységes százalékos mértéke van, így a kisnyugdíjasok száz forintokban, a nagyobb összegű nyugellátásban részesülők viszont tízezer forintokban mérhető nyugdíjnövelésben részesülnek, így egyre inkább elszakadnak a nyugdíjas társadalom tagjai,
- harmadrészt a nyugdíjasok által érzékelt szubjektív infláció mértéke minden esetben magasabb a hivatalos nyugdíjas fogyasztói áremelkedés kimutatott mértékénél.
Miután a nyugdíjemelés mértékét a nyugdíjtörvény határozza meg, bármely változtatáshoz törvénymódosításra van szükség.
Ha a nyugdíjas társadalom az ügyben valódi eredményt akar elérni, akkor egységesen kell fellépnie. A több mint kétmillió öregségi nyugdíjas mindegyike küldhetne például egy levelet az országgyűlési képviselőjének, amelyben követelhetné a nyugdíjemelés módszerének azonnali és radikális megváltoztatását. Ha a nyugdíjasok eredményt akarnak elérni, akkor itt az ideje, hogy a létszámában és közös érdekeik terjedelmében messze a legerősebb egységes választói tömegként fel is lépjenek a közös érdekeik védelmében - fogalmazott Farkas András.
