A modern kori tudomány legnagyobb vívmánya, hogy az emberiség képes tömeges megbetegedéseket és járványokat megelőzni oltások segítségével. Az a tény, hogy a SARS-CoV-2 vírus genetikai kódjának januári megismerését követően 10 hónappal már engedélyezett vakcina készülhetett, az új technológiák sikerességének köszönhető - írja a Magyar Tudományos Akadémia Covid-hírlevelében Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa.
Kemenesi szerint természetes, hogy a SARS-CoV-2 által okozott pandémia soha ezelőtt nem tapasztalt igényt támaszt a biztonságos és hatásos vakcina kifejlesztésére, így nem meglepő, hogy nem csupán a harmadik generációs vakcinák, hanem az összes ismert vakcinafejlesztési technológia is képviselteti magát a fejlesztési versenyben.
Első generációs vakcinák
Idesorolható minden olyan technológia, amelyben a teljes vírust, annak gyengített, vagy elölt formáját használják fel az immunrendszer serkentésére. Gyengített vírussal készült vakcinára a legismertebb példa az MMR- (kanyaró, mumpsz, rózshimlő) vakcina, az elölt kórokozót tartalmazóra a Hepatitis A vagy a veszettség elleni oltás.
Második generációs vakcinák
A molekuláris biológia eszközeivel létrehozott, főként a fehérjetisztítási eljárások és a nagyüzemi in vitro gyártási folyamatok erősödésének köszönhetően fejlődhettek ki a második generációs vakcinák, amelyeknél a vírus genetikai anyaga nélküli, immunogenitásban hatásos fehérjéket használnak.
Ez jelenthet fehérjealegység-vakcinát, melyre kiváló példa a Hepatitis B elleni vakcina. Egy másik csoportjukat a vírusszerű részecskén (virus like particle, VLP) alapuló vakcinák alkotják, amelyekben a vírus teljes értékű és hiánytalan fehérjestruktúráját használják fel a replikációhoz szükséges genetikai örökítőanyag nélkül. Ezen a technológián alapul a humán-papillomavírus elleni vakcina is.
Harmadik generációs vakcinák
A technológia alapját az a megközelítés adja, hogy az immunogenitásban szerepet játszó kulcsfehérje vagy kulcsfehérjék elkészítését a szervezetre kell bízni, mivel csupán a fehérje előállításához szükséges nukleinsav-molekulát juttatják be a szervezetbe - amit a molekuláris biológia és nanomedicina nagyfokú fejlődése tett lehetővé - fejti ki cikkében Kemenesi Gábor.
Ezzel a technológiai megoldással a világon elsőként a SARS-CoV-2 kapcsán várhatóak engedélyezett vakcinák, melyek közül a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú vakcináját Nagy-Britanniában a hatóságok 2020. december 2-án engedélyezték.
A harmadik generációs vakcinatechnológiák egy másik csoportját a vektorvakcinák képezik. Ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Így a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént.
A vektorként használt vírus általában valamely humán vagy nem humán adenovírus módosulata, számos fejlesztő alkalmazza ezt a technológiát.
Az orosz Gamaleya Intézet egy harmadik generációs, adenovírus-alapú vakcinát fejlesztett. Ebben az esetben a vakcina két dózisában két különböző adenovírus-vektort alkalmaznak.
Az Oxford/AstraZeneca által fejlesztett vakcina egy csimpánzadenovírus-vektort tartalmazó, modern konstrukció.
Egy másik, klinikai tesztelési fázisban lévő vakcinajelölt (Merck /Themis Bioscience /Institut Pasteur) a kanyaróvírus egyik laboratóriumi gyengített törzsét használja vektorként.
Kemenesi szavai szerint a vírusvektorokon alapuló technológiai megoldás abban a különleges helyzetben van, hogy éppen a Covid-19-világjárvány előtt, 2019 szeptemberében engedélyezték az Ebola-vírus-ellenes Ad26.ZEBOV/MVA-BN-Filo vakcinát, amely jelenleg is használatban van a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló Ebola-járvány megfékezésében.
2020. novemberében sorra jelentek meg a Covid-19 elleni vakcinák hatékonyságáról szóló bejelentések.
A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinái 95 százalék körüli hatékonyságot mutattak, az AstraZeneca vektoralapú fejlesztése összességében 70 százalékos, ugyanezen kategóriában az orosz Gamaleya Intézet vakcinája pedig 92 százalékos hatékonyságot produkált. A szakember szerint ezek rendkívül biztató adatok, s összességében elmondható, hogy a harmadik generációs vakcinák a fejlesztési verseny legsikeresebb képviselői.
További feladatok
A gyártási kapacitás, a disztribúció és logisztikai lehetőségek kapcsán Kemenesi kifejti, az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna 2021-ben 5,3 milliárd adag gyártását tervezi, ami az AstraZeneca vakcinájának dozírozásától függően 2,6-3,1 milliárd ember számára elegendő mennyiség.
Ehhez az orosz Gamaleya Intézet további 500 millió, külföldre szánt adagot tervez piacra juttatni. Ezek a számok igazolják leginkább a harmadik generációs vakcinák sikerességét -jelenleg a piacra szánt készítmények döntő többségét ezek a technológiák biztosítják.
Jelen állás szerint az Európai Unió 27 tagállama és 5 másik fejlett ország a rendelkezésre álló mennyiség nagyjából felét már lekötötte. Annak fényében, hogy ez a Föld lakosságának csak 13 százalékát fedi le, a szakember szerint komoly aggályok merülhetnek fel a járvány hatékony kezelését illetően.
Az egyenlő mértékű és kiegyensúlyozott elosztás érdekében az Egészségügyi Világszervezet ( WHO), a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (Gavi, the Vaccine Alliance) és a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) létrehozta a COVAX platformot, amely a fejlesztést, gyártást és elosztást hivatott világméretű szakmai koordináció alá vonni. Ez idáig 184 ország csatlakozott hozzá.
Nemzeteken átívelő elosztásra van szükség
A járvány hatékony megfékezéséhez egy nemzeteken átívelő fejlesztési és elosztási sémára van szükség - hangsúlyozza Kemenesi Gábor. Az egyik fő célkitűzés az, hogy 2021-ben legalább 2 milliárd adag biztonságos és hatásos vakcina álljon rendelkezésre, amely megfelelő elosztásban a leginkább veszélyeztetett populációs csoportoknak nyújthatna védelmet.
A vakcinákkal kapcsolatos pozitív hírek erősen befolyásolják a rendelkezésre álló készítmények mennyiségi elosztását. A COVAX platform ellenére félő, hogy az elosztás nem szakmai szempontok, hanem nemzeti érdekek mentén történik majd.
