Svéd szerint az információáramlás ideális esetben úgy működne, hogy alulról jelentik, ha problémát észlelnek, fentről jön a visszajelzés, hogy megkapták a jelzést, majd egy újabb arról, mit tettek a hiba kijavítása érdekében, végül ismét egy a működés szintjéről, hogy a probléma megfelelően megoldódott-e.

Ehelyett jelenleg a folyamat nagyon gyakran az első lépcső után megáll, a kamara például jelzéseket, javaslatokat készít és küld, akár a járványügyi védekezés, akár az új egészségügyi jogviszonyt szabályozó törvény kapcsán, de sokszor arról sem érkezik visszajelzés, hogy sikerült-e megtalálni a megfelelő célszemélyt, aki intézkedni tudna - derül ki a portál cikkéből.

A realitás projekteben az orvosok akár nevük publikus vállalása nélkül is küldhetnek beszámolókat, amiket a publikálás előtt az orvosi kamara a saját informális csatornáin keresztül leellenőriz majd.

Nem szeretnénk lyukra futni, sem a rémületkeltés, sem a bizalom aláásása nem célunk. Abban bízunk, hogy a valóság tényeinek ismerete segíti a túlélést - mondta  MOK titkára.

Szerinte az is akadályozza az információáramlást, hogy az intézmények nem szeretnének rossz színben feltűnni, így azonban Magyarországon kevesebb publikus információ segíti a járványügyi védekezést és szervezést, mint más országokban, vagy amennyit az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánl. Ugyan főleg MOK-tagok visszajelzéseit várják, de minden hiteles információt szívesen fogadnak.

A MOK kezdeményezése sokat javíthat az átláthatóságon, és még az is előfordulhat, hogy más kép rajzolódik ki általa, mint a hivatalos sikerpropagandából.