A júliusi kamatdöntéskor a piacok által már lényegében beárazott 15 pontos vágással 0,6 százalékra mérsékelte az alapkamatot a monetáris tanács, amin ezúttal nem változtatott a monetáris tanács, ahogy az egyéb feltételeken sem.
Az MNB-nek az augusztusi döntéshez több, váratlan szempontot kellett mérlegelnie. A második negyedévi GDP adat 13,6 százalékos visszaesést mutat, ez nagyon durva zsugorodás, ami ráadásul meghaladta a legpesszimistább várakozásokat is.
Mindezt úgy, hogy közben túllépte legutóbb az MNB tűrésküszöbét az infláció, meghaladva a középtávú 3 százalékos célhoz szabott plusz-mínusz egyszázlékos folyosó felső szintjét. Az elemzői magyarázatok szerint a drágulás legfontosabb oka a gyenge forint, amivel az MNB hivatalosan nem foglalkozik, pedig egyre nagyobb kockázatot jelent az inflációs céljára, ami viszont kiemelt mandátuma.
Közben a gazdasági kormányzat is belátta, hogy felül kell vizsgálni korábbi célkitűzéseit. Aktuálisan a költségvetési hiányt az össztermék 7-9 százalékára becsüli a Pénzügyminisztérium, miután idén várhatóan 1400 milliárd forintos bevételkiesésre kell felkészülni.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke némileg váratlan módon ma fél 4-kor háttérbeszélgetést tart. Az eddigi gyakorlat alapján a jegybank negyedévente, az aktuális inflációs jelentés publikálása alkalmából szokott részletesebb iránymutatást adni a piaci szereplőknek.
