BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tízmilliárdokat fizetne a tengerpartért a magyar állam, de késik a nagy üzlet

Ismeretlen okokból, de egyelőre csúszik a kormány trieszti kikötő vásárlása.

2020. január 2. csütörtök, 21:24

Fotó: AFP / Alberto PIZZOLI
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

2019. november 30-ig kellett volna lezárni a trieszti magyar kikötő adásvételét, de ez egyelőre elmaradt - írja a hvg.hu, melynek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) azt jelezte, hogy még nem teljesült minden feltétel az adásvételhez.

Ez utóbbi úgy alakulna, hogy a magyar állam két olasz cégtől, a Tesecótól és a Seastoktól venné meg a mintegy 300 méternyi partszakaszt. Valamint kizárólagos tulajdont szerezne a budapesti vezetés a Teseco Aquila nevű leányvállalatában, amely a kikötőüzemeltetési koncesszió birtokosa.

A KKM szerint a kikötőépítési "munkálatok a még folyamatban lévő tárgyalások és háttérmunka lezárását, valamint a tervezett fejlesztések előkészítését és engedélyezését követően indulhatnak meg".  Az olasz sajtó szerint a magyar kormány a környezetvédelmi előírások és procedúrák lazításához kötötte az adásvételt a beruházás gyorsítása érdekében. Állítólag az is kikötés volt, hogy zárják le a régiós önkormányzat és az EZIT (a Trieszti Ipari Terület Felügyelete) által a Teseco ellen indított jogi eljárást. De ezek a jelek szerint még nem történtek meg. Azért bizonytalan a kérdés, mert nem titkosak a még Matteo Salvini bukott belügyminiszterrel aláírt megállapodás ilyetén részletei. Azt is csak vélelmezni lehet, hogy a magyar kormány elállhatott volna az üzlettől a november 30-i határidő leteltéig, ha nem valósulnak meg a megvételhez szükséges feltételek.

A magyar kormány tervei szerint 100 millió eurós (mintegy 33 milliárd forintos) beruházást hajtanának végre a területen. A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amelyek a magyarországi vállalatok számára fontosak. A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott az árut kisebb hajókra pakolják, így küldik Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik.

A cél a jobb ázsiai áruforgalmi kapcsolat kialakítása lenne, de szakértők szerint ezek amúgy sem rosszak a magyar cégek számára, valamint a lehetséges kikötő adottságait annyira nem tartják jónak - idézi fel a hvg.hu.

Szabó Dániel
Szabó Dániel

Ez is érdekelhet