Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövőben érdemes lesz a magyar példát követnie a többi uniós országnak az egészségre káros élelmiszer-összetevő, a transzzsírsav (TFA) elleni harcban.
Az Európai Bizottság ugyanis az egységes szempontrendszer alapján készült bírálata nyomán a magyar transzzsírsav használatát minimalizáló rendelet bekerült az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába. Ez azt jelenti, hogy hivatalosan is érdemes a magyar intézkedést átvenni más országoknak. A sikerről az Országos Gyógyszerészeti és Élelmez-egészségügyi Intézet (OGYÉI) számolt be.
Milyen korlátozást vezettek be?
Az elismerést Magyarország egy 2014-ben életbe lépett rendelet miatt kapta, amelyben hadat üzent a transzzsírsav-használatnak. A jogszabály előírta
- Az élelmiszerekben lévő zsírtartalmat nézve 100 grammban maximum 2 gramm transzzsírsav lehet.
- Ha az élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 20 százalék, akkor 100 grammonként 4 gramm traszzsírsav lehet benne.
- Ha pedig az adott élelmiszer összes zsírtartalma kevesebb mint 3 százalék, akkor 100 grammra vetítve maximum 10 gramm lehet a transzzsírsav-tartalom.
Mi az a transzzsírsav?
"Az élelmiszerekben lévő zsírtartalom nem egyféle anyag, hanem sok zsírsav keveréke. Ez mindig az alapanyag függvénye és az adott növényre vagy állatra jellemző" - ezt 2015-ben Bakos Mária, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető élelmiszer-biztonsági szakértője mondta a Mindenár.hu élelmiszerár-összehasonlító oldalnak. Ezek a zsírsavak tehát többfélék is lehetnek, ha például megnézünk egy részletesebb tápértéktáblázatot, a zsírérték alatt több adat is szerepelhet.
A transzzsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavak közé tartoznak. Nagy részük az élelmiszerek feldolgozása következtében keletkezik úgy, hogy a szobahőmérsékleten hígan folyó növényi olajat hidrogénezéssel szilárd halmazállapotúvá alakítják. Így az ipar könnyebben fel tudja használni különféle élelmiszerek összetevőjeként. Ezek a zsírsavak feldolgozás után már nem távolíthatóak el az élelmiszerből, értékük csökkenését csak a technológia átalakításával, vagy az alapanyag cseréjével lehet elérni.
Ezzel összhangban van a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmezés közétkeztetési szaklap - 2014 márciusi számában - megjelent tájékoztatója. Abból kiderült, hogy a transzzsírok kétféle módon keletkezhetnek, természetes és mesterséges úton. Természetes úton, a kérődző állatok anyagcseréje során kerülnek az élelmiszerekbe, az ilyen állatok tejébe, húsába. Ezért lehet a vaj zsírtartalmának 2-4 százaléka transzzsírsav, de ezeknek nincsen kedvezőtlen élettani hatása.
Az egészségre a mesterségesen előállított, egyes növényi zsiradékok hidrogénezése során keletkező transzzsírsavaknak van. Ezek az olyan növényi olajok, amelyek szobahőmérsékleten szilárdak vagy félkemények lesznek. Az élelmiszeripar számára kedvező tulajdonságok miatt széles körben elterjedt a transzzsírsavat tartalmazó félkemény vagy szilárd növényi zsírok - például egyes margarinok - olajok használata, különösen a sütő- és édesiparban, és a cukrászati termékek előállításánál. llyen alapanyagokból készültek a rendelet hatályba lépéséig az egyes magas zsírtartalmú sütemények, leveles tészták, növényi zsíros habok, étbevonómasszából készült figurás termékek, köztük a húsvéti tojás, nápolyiféleségek, kekszek, margarinok.
Elég veszélyes
A transzzsírsav-korlátozásra azért volt szükség, mert káros az egészségre. Erről először az egyik leghitesebb és legismertebb orvostudományi folyóirat, a Lancet írt még 1993-ban. A cikk szerzői több mint 85 ezer amerikai nő táplálkozási szokásainak vizsgálata alapján arra jutottak, hogy akik naponta legalább négy teáskanálnyi margarint fogyasztottak, a margarint kisebb mennyiségben fogyasztók csoportjához viszonyítva bizonyíthatóan nagyobb volt a szívkoronaerek infarktusának gyakorisága. Az infarktus bekövetkezésének megnövekedett valószínűségét pedig a szerzők a margarinnal elfogyasztott transzzsírsavak számlájára írták.
A transzzsírsav a legveszélyesebb összetevők közé tartozik: meszesedést , szív- és érrendszeri betegségeket okozhat. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány (MNSz) még 2008-ban kiadott közleménye szerint emeli az érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterint, a trigliceridszintet és csökkenti a védő HDL-t. A koleszterin káros befolyásolásán túl emeli az érelmeszesedést szintén fokozó gyulladásos fehérjék szintjét (TNF, CRP, interleukin-6), destabilizálja a szívizomsejtek membránját, ezáltal ritmuszavarokat, hirtelen szívhalált okozhat.
Az MNSz szerint a transzzsírsav-fogyasztás 2 százalékos emelkedése a szív és érrendszeri betegségek kockázatát 23 százalékkal emeli. Az alapítvány munkatársai akkor azt írták, hogy évente legalább 1000 ember halálát lehetne elkerülni, ha az ipari feldolgozás folyamán keletkezett transzzsírsavak eltűnnének a rendszerből. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) akkori főigazgató-főorvosa a 2014-ben transzzsírsav-rendeletről szóló - 2013. december 20-án tartott sajtótájékoztatón - azt mondta: 2009 óta vizsgálja az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmát. Nyolcszázhúsz élelmiszerben vizsgálták a szóban forgó zsír mennyiségét, és a vizsgált termékek egyötödénél jóval magasabb volt a transzzsírsav a megengedettnél. Jellemzően a csokibevonóval készült termékek, a szaloncukrok és a cukrászsüteményeknél volt magas ez az érték.
Mit tett a rendelet?
Az OGYÉI az Európai Bizottságtól kapott elismerésről szóló beszámolójából kiderül, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) TFA-méréses ellenőrzéseket végez, és az adatokat továbbítja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI). Az OGYÉI a mérési adatokból adatbázist alakít ki, felméri a lakosság transzzsírsav-bevitelét, figyelemmel kíséri a lakosság számára értékesített élelmiszerek zsírsav-összetételének változását, laboratóriumi vizsgálatokat végez.
Az OGYÉI jogelődje, az OÉTI, a kezdetektől részt vett a rendelet előkészítésében, amelynek alapját az intézet több száz élelmiszert magába foglaló transzzsírsav-mérési adatbázisa adta. Az intézet végezte (az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve) a rendelet első hatásvizsgálatát 2016-2017-ben, melynek keretében a piacon elérhető egyes élelmiszerek transzzsírsav-tartalmának ellenőrzésére és a lakosság TFA-bevitelének becslésére került sor. 2010 és 2016 között összesen 1586 termék (köztük kiemelten cukrászsütemények, finompékáruk, édes kekszek és nápolyik, csokoládék és a bevonómasszával készült termékek, illetve növényi zsiradékok) TFA-tartalma került meghatározásra.
A 2016-os hatásvizsgálat eredményei alapján a rendelet elérte célját. Az egységes szabályozásnak köszönhetően drasztikusan lecsökkent a magas transzzsírsav-tartalmú élelmiszerek száma, és ezzel párhuzamosan a lakosság TFA-bevitele is. Az OGYÉI folytatja a hatásvizsgálatot az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) közös projektjében: az első eredmények 2019 szeptemberére várhatók. Az OGYÉI ezúttal azt vizsgálja, hogy az élelmiszeripar, a rendelet hatására milyen zsiradékra cserélte a káros transzzsírsavakat tartalmazó, részlegesen hidrogénezett növényi olajokat.
