Hajlamosak elfelejteni az emberek, hogy a Balaton egy bonyolult élő rendszer, nem egy medence - mondta Takács Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főmunkatársa a rádióban.
Vannak olyan élőlények, amelyek nem őshonosak a területen, és mégis robbanásszerűen szét tudnak terjedni. Ilyen a vándorkagyló, amely a harmincas években megjelent és pillanatok alatt kolonizálta a tavat, szétterjedt a teljes területen, és számos őshonos fajt kiszorított a területről. Összeomolhat egy élő rendszer, ha túl sok inváziós faj van jelen - magyarázta a főmunkatárs.
Komoly energiát fordítottak arra, hogy megfejtsék a nádpusztulás okát. Kiderült, hogy a vízszint állandóvá válása okozza a bajokat, mert a nád nem szereti a folyamatos elárasztást. A történeti adatok elemzésével arra jutottak, hogy ha állandó a vízszint, akkor az nádpusztulást indít el.
2004 után volt néhány év, amikor nagyon alacsony volt a Balaton vízszintje, ez a nádasokra jótékony hatással volt, mert elkezdtek terjedni - fogalmazott Takács Péter.
A Balaton élő rendszerében 15-20 éves időszakokban érdemes gondolkodni. Példaként említette a szakértő, hogy csökkentették a Balaton foszforterhelését azzal, hogy Zalaegerszegen a szennyvíztisztítóban kiépítették egy foszforvisszanyerő művet, ami redukálta a Zalába kerülő foszfor mennyiségét, a jótékony hatása, a Balaton vízminőségének a javulása 15-20 év után érvényesült.
A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.
