Idén június 1-jén 864 ezer szarvarmarha volt az országban, ez éves összevetésben 22 ezres, azaz 1 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. 2014-hez képest pedig 10 százalékos a bővülés. Ezzel szemben a sertések száma egy év alatt 219 ezerrel - 7,2 százalékkal - csökkent egy év alatt. A 2014-es adatokhoz képest pedig 8,3 százalékos - 253 ezres - a visszaesés.
| Sertések száma (millió darab) | Változás (év/év, százalék) | Szarvasmarhák száma (millió darab) | Változás (év/év, százalék) | |
| 2014. június 1. | 3,06 | - | 0,79 | - |
| 2015. június 1. | 3,12 | 2% | 0,82 | 4% |
| 2016. június 1. | 3,03 | -3% | 0,84 | 3% |
| 2016. december 1. | 2,91 | -4% | 0,85 | 1% |
| 2017. június 1. | 2,81 | -3% | 0,86 | 1% |
| Forrás: KSH | ||||
Miért nincs 6 millió disznó?
A sertéseket a kormány kiemelten kezeli, még 2012-ben készült egy sertésstratégia, amelynek egyik legfontosabb célja az, hogy pár éven belül, akár 2017 végére 6 millióra növekedjen a magyarországi sertésállomány. A sertésboom azonban várat magára. Az agrárminisztérium idén márciusban a Napi.hu szerkesztőségi blogjának, a Bukszának azt mondta, hogy több tényező is keresztbe tette a sertésterveknek. Egyrészt az unió sertéságazata 2014 és 2016 között súlyos válságban volt. Az orosz állategészségügyi korlátozó lépések, majd a 2014. augusztusában életbe lépett orosz importembargó olyan keresletcsökkenést okozott, amely tartósan alacsony szintre küldte a felvásárlási árakat. Ráadásul az európai sertéságazat eleve túltermeléssel küzdött, ez pedig szintén lenyomta az árakat.
Ezek egyenes következményeként sehol sem lehetett növekvő létszámról beszélni. A kormányzati sertésstratégia így inkább arra szolgált, hogy megállítsa a sertésállomány csökkenését, az FM szerint a lépések nélkül még a mostani 2,9 millió állomány sem lenne meg. (A sertésstratégiáról és az ágazat problémáiról szóló részletes cikkünket itt olvashatja el.)
