A módosítást Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be múlt csütörtökön. A parlament keddi általános vitájában a bizottság nevében kifejtette: a rugalmas munkaidő-beosztással hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidő-beosztást.
A fideszes képviselő elmondása szerint a jelenlegi szabályok legfeljebb 12 hónapra állapíthatnak meg munkaidőkeretet, ezt 36 hónapra módosíthatnák, de erről kollektív szerződésben kell rendelkezni. A heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti - mondta.
Plusz 400 óra évente
A VDSZ szerdai MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti számításait, mely szerint a módosítás miatt az amúgy is extrém módon túlterhelt magyar dolgozók plusz juttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek. A VDSZ felháborítónak tartja, hogy a kormánypárti képviselő a szociális partnerek megkérdezése nélkül olyan módosító javaslattal állt elő, amely a szakszervezet szerint egyértelműen a multinacionális cégeknek kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra.
Rabszolgatörvény
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is tiltakozott a tervezett módosítás ellen, amelyet szerdai közleményükben \"rabszolgatörvénynek\" neveztek. Úgy vélték, a kormány egyéni képviselői beadvány mögé bújva védi a multik érdekeit a munkavállalók kárára.
Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke az MTI-vel azt közölte, hogy az egyéves munkaidőkeret alkalmazása - kollektív szerződés mellett - ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára.
Már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés - hívta fel a figyelmet. A törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és a munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának - tette hozzá.
Sürgősen vissza kell vonni!
A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) szerint a javaslat elfogadhatatlan, ezért sürgősen vissza kell vonni és le kell venni a parlament napirendjéről. A BDSZ szerdai közleménye szerint a hároméves munkaidőkeret bevezetésével feszültségforrás lehet, hogy a munkavállaló a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást csak a munkaidőkeret lejártakor kaphatja meg, hiszen az ezt szabályozó előírásokat nem érinti a javaslat.
Ugyancsak aggályosnak tartják, ha a munkáltató a rendkívüli munkavégzést részben szabadidő biztosításával kívánja ellentételezni, mert a változatlanul hagyott jelenlegi szabályok alapján a szabadidő a következő keret végéig vagy akár a rákövetkező év végéig adható ki.
Az autóipari szakszervezetek is beszálltak
A törvényjavaslat visszavonását követelték meghatározó autóipari cégeknél működő reprezentatív szakszervezetek is. Szerdai közös közleményük szerint a javaslat a kifizetetlen túlórák hosszú időn át tartó felhalmozásának megengedésével csökkenteni fogja az autóiparban dolgozók munkajövedelmét, továbbá a heteken át tartó, pihenőnap nélküli munkavégzés megengedésével veszélyezteti az érintett dolgozók egészségi állapotát.
Emellett a 3 év eltelte utáni munkaidő-elszámolás megengedésével átláthatatlanná teszi a ledolgozott munkaidő és a pihenőidő, valamint a dolgozókat jogosan megillető bérek és pótlékok nyomon követését, és tartósan kiszámíthatatlanná teszi a munka és szabadidő, ezen belül a családdal elöltött idő tervezhetőségét.
A közleményt az Audinál, az Opelnél, a Bosch csoportnál, a Mercedesnél és a Lear vállalatnál működő szakszervezetek írták alá.
