Ez vár Magyarországra? - Tűzijáték, figyelmeztető jelekkel

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A magyar gazdaság növekedése idén akár a 4,2 százalékot is meghaladhatja, ám ennek technikai okai lesznek, ugyanis a tavalyi növekedés még 1,9-2 százaléknál is alacsonyabb lehetett - legalább is ez következik a felülvizsgált 2016-os beruházási adatokból - állapította meg Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa legújabb prognózisukat bemutatva. A KSH várhatóan 2017 szeptemberében közli a véglegesnek tekinthető 2016-os növekedési adatokat.

Elzárták a brüsszeli pénzcsapokat

Tavaly lelassult a magyar gazdaság növekedése, a legalacsonyabb lett a régióban, alig haladta meg a az euróövezet átlagát - összegzi a Pénzügykutató. Az elapadó uniós források miatt a beruházások 20 százalékkal estek. A beruházási ráta veszélyesen alacsony, amely tartósan akadályozhatja a a magyar gazdaság felzárkózását. Az uniós források visszaesése megmutatta a magyar gazdaság \"kóros\" függőségét e támogatásoktól.

Így lassult a magyar gazdaság növekedése két százalékra - amely e környezetben akár meglepően jó is lehet. Ugyanakkor hasonló környezetben működnek a régió más országai - ám Magyarországon volt a legnagyobb a visszaesés, mind a beruházásokban, mind a GDP-növekedésben. A fogyasztás - amely gyorsuló, négy százalékos ütemben nőtt - segítette ki a növekedést, amit részben a kormányzati keresetkiáramlás ösztönző intézkedések segíthették, illetve a rendkívül alacsony kamatkörnyezet. Ez utóbbinak épp a fogyasztás erősítése a célja - így adva növekedési impulzust a magyar gazdaságnak - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató kutatója.

Hiányoznak a igazi motorok

Lanyha növekedési ütem mellett jó egyensúlyi mutatókat produkál a magyar gazdaság, legyen az az infláció, az államháztartás vagy épp folyó fizetési mérleg erős többlete. Ezek fontos szerepet játszottak Magyarország felminősítésben - de azt is jelzik, hogy a növekedés motorjai hiányoznak; alacsony beruházási és növekedési üteme mellett ezek a egyensúlyi mutatók ugyanis kétélűek - tette hozzá Várhegyi.

Pozitív jelenség a foglalkoztatás növelése: csak tavaly 140 ezer új munkahely létesült, ráadásul már nem csak közfoglalkoztatás növelte a az új munkahelyek számát, hanem a magánszektor is. Ugyanakkor a foglalkoztatás bővülése romló termelékenységgel párosult - ami rontja a versenyképességet. Mindennek a forint erősödést kellett volna hoznia, ám a magyar deviza gyenge marad - emögött pedig jegybanki beavatkozást lehet sejteni. A jelen környezetben nem érthető a forint gyengélkedése - ez egy olyan rejtély, amelynek nem lehet látni az okát - mondta a kutató .

Idén erősödik a növekedés, négy százalék fölé gyorsulhat a gazdaság bővülése - ebben részben az újra megnyíló uniós források, a 2018-as választások előtti lazább költségvetési politika adja a fő húzóerőt. Az idei növekedés már egyértelműen erőltette növekedés - ugyanis a fenntartható növekedés feltételei nem teljesülnek. A foglalkoztatás bővülésével, romló hatékonyság mellett tud a magyar gazdaság extenzív módon növekedni. A beruházási oldalon sem a vállatok autonóm döntései dominálnak, hanem az kormányzati beruházások uniós pénzekből - a korábbi tapasztalatok szerint ezek viszont nem vagy kis mértékben növelik csak a versenyképességet. Így ezek a folyamatok semmikép sem kedvezőek hosszabb távra nézve - mondta Várhegyi Éva.

Ezek a veszélyek fenyegeti a gazdaságot

A Brüsszel elleni szabadságharc ellenére rendkívül erős a magyar gazdaság függősége a az uniós forrásoktól - így hosszú távon a növekedés akadálya lesz, ha csökkennek vagy elapadnak ezek a pénzek. A magyar gazdaság továbbra is tőkehiányos - nagyban függ a külső befektetésektől; miközben az elmúlt években megnőtt a magyar tőketulajdonosok külföldi tőkebefektetési hajlandósága -, ám ezzel nem tartanak lépést a külföldiek új tőkebefektetései, holott nagy szükség lenne további befektetésekre. Szintén veszélyessé válhat a növekedés erős járműipari kitettsége: a beszállítókkal együtt a magyar feldolgozóipar 30 százalékát adja a járműipar, s hasonló a részesedése a kivitelben is.

Amennyiben romlik a autóipar pozíciója, az mind a külkereskedelmet, mind a gazdasági növekedést kedvezőtlenül érintené. Olyan függőségek alakultak ki, amelyek a magyar kormány szándéka ellenére is rámutatnak, hogy a magyar gazdaság nem autonóm, ráadásul a szabadságharcos magatartás kontraproduktív, hisz pont a hiányzó működőtőke-befektetéseket akadályozza - fogalmazott sarkosan Várhegyi.

Nő a reálkereset és a foglalkoztatás is

A beruházásokban a tavalyi drasztikus visszaesés után idén nőni tud, miközben a lakossági fogyasztás dinamikája megmarad a négy százalék körüli szinten. A kedvező egyensúlyi mutatók fennmaradnak, kisebb mérséklődés mellett. A keresetek nagyot nőnek a minimálbér és a szakmai bérminimum emelése miatt - így a reálkeresetek 7 százalék feletti szinten emelkedhetnek az erősödő inflációs környezetben. (Az infláció az a tavalyi 0,4 százalékról 2,7 százalékra gyorsulhat.)

A foglalkoztatás további bővülésének komoly kínálati korlátai vannak, mind mennyiség, mind minőségi oldalról - idén 100 ezer új munkahely létesülhet. A munkanélküli ráta várhatóan 4,3 százaléka csökken - ami nagyon alacsonynak számít -, ám a foglalkoztatás rátája is az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

Egyelőre nincs valós esélye a közszféra létszámának csökkentésére, miközben a külföldi munkabérek elszívó ereje megmarad. Lehet részeredmény elérni a nyugdíjas foglalkoztatás növelésnek, ám az igazi megoldás az oktatás színvonalának emelése, valamint egy beruházásbarát gazdasági környezet kialakítása volna - mondta Herczog László, a Pénzügykutató szakértője.

A lakosság egyre növekvő mértékben tud megtakarítani, a vállalatok is természetellenes módon megtakarításokba fektetik, ilyen környezetben tudja fenntartani az alacsony államháztartási hiányt a kormány. Tavaly a GDP 1,3 százalékára rúgott a deficit, ez idén a kormány közlései szerint 2,4 százalékra emelkedhet - vélik a kutatók.