Az idei harmadik negyedévben Magyarországon 161,6 milliárd forintot költöttek az emberek dohánytermékekre, amely 6,2 milliárd forinttal több a tavalyi év hasonló időszaki értéknél. Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy 4 százalékkal több cigarettát vagy vágott dohányt fogyasztottak volna, hiszen július és szeptember között a dohánytermékek inflációja majdnem 3,9 százalék volt, vagyis ez alapján majdnem stagnálásról beszélhetünk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyers költési adataiból az ugyanakkor nem derül ki, hogy ezen az összegen belül mennyi volt a cigaretta és az olcsóbb vágott dohány aránya, illetve kik tértek át olcsóbb vagy éppen drágább termékekre.
Komoly drágulás a dohánypiacon
A cigaretta az elmúlt évek jövedékiadó-emelései és a kiskereskedelem átalakítása miatt mindig magasan az átlagos infláció felett drágult és ez nem volt másként az idei harmadik negyedévben sem. Ráadásul ennek a termékcsoportnak az inflációs súlya is igen magas, közel 4,9 százalék. Az összehasonlítás kedvéért: az üzemanyagok súlya 8,3, a háztartási energiáé pedig 7,6 százalék.
Az is beszédes, hogy miközben harmadik negyedévben a teljes kiskereskedelmi forgalom 26,8 százalékát adták az élelmiszerek és 16,8 százalékát az üzemanyagok, a cigaretta egymaga 6,5 százalékot hasított ki a tortából.
Visszanézve az elmúlt évek hasonló időszaki adatait, látszik, hogy az arány egyre magasabb, vagyis a nyers költéseket nézve egyre több megy cigarettára abból a pénzből, amelyet a magyarok a kiskereskedelemben különféle árucikkekre költenek.
Lassuló növekedés
Az inflációval korrigált költési adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy idén folyamatosan lassult a növekedés üteme a dohánypiacon, bár tekintve, hogy az elmúlt években milyen hektikusan mozogtak a számok még bármit hozhat a negyedik negyedév és 2017.
A dohánygyártmányok adójának szerkezetét és minimumát uniós irányelv határozza meg, Magyarország 2017. december 31-ig derogációt élvez. Az uniós adóminimum elérése érdekében Magyarországon 2017 végéig 29 százalékkal meg kell emelni a dohánygyártmányok adóját, amit Magyarország három lépcsőben ér el.
Az első emelés idén szeptemberben jött, a második pedig majd januárban. A mostani adatokban a szeptemberi emelés hatásai nem csak azért jelennek meg korlátozottan, mert a harmadik negyedév második hónapjától éltek az új jövedéki szabályok, hanem mert idő kell az alacsonyabb jövedéki adójú készletek kifutásához.
A finomra vágott dohányra kilogrammokként 16 200 forint adó hárul a korábbi 15 100 forint helyett.
A szivar és a szivarka adója a kiskereskedelmi ár 14 százaléka lesz, de legalább 4120 forint ezer darabonként, a korábbi 4060 helyett.
Január 1-től jövedéki adó terheli az e-cigarettát is. A töltőfolyadék milliliterjét 55 forint terheli, az egyszer használatos termékek adója 10 forint lesz darabonként, utóbbiak folyadékán pedig 70 forint lesz az adó, szintén milliliterenként.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki adatai szerint - amelyből az derül ki, hogy mennyi cigaretta, illetve vágott dohány került a Nemzeti Dohányboltokba - idén az első kilenc hónapban kicsivel kevesebb cigarettát, illetve kicsivel több vágott dohányt szállítottak ki, mint tavaly ilyenkor. Mivel ez nem magát a fogyasztást, csak a szabadforgalomba kerülést mutatja meg, igen hektikusan változik az adat, de hosszabb távon már lehet látni, ha a trafikok több vagy kevesebb árut rendelnek. Így ebből is az látszik, hogy a dohánypiac stabilizálódik: aki nem bírta az áremelkedést, az vagy más, részben illegális forráshoz nyúlt, vagy letette a dohányt, aki meg bírja, az fizeti az egyre borsosabb árat.
